Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 3. szám - A POSZTSZOVJET TÉRSÉG ÉS OROSZORSZÁG - Rácz András: A belorusz-orosz viszony és a szuverenitás problémája
A belorusz-orosz viszony és a szuverenitás problémája harmonizációja sem. Ehelyett a kétezres évek közepétől szinte állandósultak a kisebb- nagyobb gazdasági konfliktusok: többek között vámügyekben jelentkeztek, de említhe- tőek a „tejháborúk" és a gázárral kapcsolatos nézeteltérések is. Az Államszövetségnek mint integrációs projektnek a kudarca persze nem jelenti azt, hogy Oroszország és Belarusz együttműködése megszűnt volna, sőt sok tekintetben inkább szorosabbá vált, mint azt a későbbiekben látni fogjuk. Ettől azonban a projekt mélyülése nem indult újra. A kutatás alapkérdésének vonatkozásában tehát az látszik, hogy az Államszövetség végül nem vált olyan intézménnyé, amelynek keretében Belarusz vesztfáliai értelemben vett szuverenitásának a meghívásos vagy az intervenciós korlátozására került volna sor. Mindazon kompetenciákat, amelyekkel a torzóban maradt államszövetség rendelkezik, a két állami aktor a szuverenitásának teljes megőrzésével gyakorolja, amit a konszenzusos döntéshozatal biztosít. Bár a konszenzus hiánya gyakran vezet az Államszövetségnek mint struktúrának a döntésképtelenségéhez, így jelentőségének csökkenéséhez, ez nem képezi jelen vizsgálat tárgyát. A katonai szuverenitás A Belarusz Köztársaság katonai biztonságának és védelmének garantálásában kulcsszerep jut az Oroszországi Föderációval való együttműködésnek. A 2010-ben elfogadott belorusz nemzeti biztonsági stratégia kiemelt nemzeti érdekként említi katonai együttműködésük fejlesztését és erősítését,32 és stratégiai partnerként említi Oroszországot.33 A két ország védelmi együttműködése bilaterális szinten az Orosz-Belorusz Államszövetség meglévő struktúráinak keretében zajlik, míg a multilaterális csatornát a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete jelenti. Jelenleg 35 kétoldalú megállapodás szabályozza a katonai együttműködés területeit és részleteit,34 amelyek kiterjednek a fegyveres erők közös gyakorlataira, a közösen végzett haditechnikai fejlesztésekre, a belorusz tiszteknek az orosz katonai felsőoktatási intézményekben történő képzésére,35 stb. A katonai együttműködés legfontosabb területe a két ország integrált légvédelmi rendszere. Az orosz-belorusz katonai kapcsolatokban, nem meglepő módon, erős orosz dominancia érvényesül. A belorusz fegyveres erők alapvető működőképessége egyre inkább Oroszországtól függ. A katonai együttműködés említett területei mellett azt is fontos látni, hogy a kiterjedt belorusz védelmi ipar legnagyobb nyersanyagszállítója és egyben megrendelője is Oroszország, ami tovább erősíti a függést.36 Külön érdemes vizsgálni a Belaruszban állomásoztatott orosz erők kérdését. Oroszország jelenleg is két katonai bázist működtet az ország területén. A breszti körzetben, Gancevicsiben működik a „Baranovicsi" fedőnevű, nagy hatótávolságú előrejelző 2013. ősz 9
