Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 3. szám - A POSZTSZOVJET TÉRSÉG ÉS OROSZORSZÁG - Rácz András: A belorusz-orosz viszony és a szuverenitás problémája
A belorusz-orosz viszony és a szuverenitás problémája1 Rácz András2 A posztszovjet térség európai kutatásában a fő hangsúly gyakran Oroszország és a Nyugat kapcsolatának vizsgálatára irányul, és lényegesen kevesebb figyelem jut a régión belüli államközi kapcsolatokra. Jelen cikk ezen a viszonylagos hiányon igyekszik enyhíteni, a jelenkori belorusz-orosz politikai kapcsolatok elemzésével. A tanulmány elsősorban a szuverenitás kérdése felől közelíti meg Moszkva és Minszk viszonyát, leginkább arra keresve választ, hogy a Belarusz Köztársaság szuverenitását mennyiben érintik az Oroszországi Föderációhoz fűződő politikai, katonai és gazdasági kapcsolatai. A kutatás elméleti fontosságát az adja, hogy ha megvalósul a Vlagyimir Putyin orosz elnök által 2011 novemberében meghirdetett Eurázsiái Unió, akkor a posztszovjet térségben is létrejön egy valódi, szupranacionális elemeket tartalmazó politikai integrációs szervezet. Ahhoz, hogy e születőben lévő szupranacionális integrációnak a Belarusz önállóságára, államiságára gyakorolt hatását értékelni tudjuk, szükséges az elmúlt két évtized vonatkozó fejleményeinek áttekintése. Más megfogalmazásban tehát, a tanulmány célja, hogy feltérképezze a belorusz szuverenitás állapotát az Eurázsiái Unió, illetve az azt közvetlenül megelőző vámunió létrejötte előtt. Ebből adódóan az nem képezi a vizsgálat tárgyát. Az elemzéssel két konkrét kérdésre szeretnék választ adni. Egyrészt arra, hogy a függetlenség óta eltelt több mint két évtizedben Belarusznak mennyire sikerült megőriznie a szuverenitását az Oroszországhoz fűződő viszonyában állami szinten, valamint katonai és gazdasági téren. Másrészt, hogy a jelenleg zajló folyamatok tükrében mennyire fenntarthatóak az elért eredmények. A szuverenitás kérdését a Stephen D. Krasner által használt szuverenitásfogalom alapján járjuk körül. A szerző Sovereignty. Organized Hypocrisy című, alapvető fontosságú művében négyféle szuverenitásfogalmat különít el. A belföldi szuverenitás a közhatalomnak az adott állam határain belüli gyakorlásának képességét jelenti. Interdependens szuverenitásnak azt nevezi, ha az állam képes ellenőrizni a határait 2013. ősz 3
