Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)

2013 / 2. szám - KÖNYVEKRŐL - Lőrinczné Bencze Edit: Az európai uniós bővítések elmélete és gyakorlata a horvát csatlakozás tükrében (Nagy Milada)

Könyvekről paktumban foglaltakat, esélyük nyílik az EU-tagságra. A régió stabilitásának megte­remtésére meghirdette a stabilizációs és társulási folyamatot (Stabilisation and Association Process, SAP), az Unió legfőbb térségbeli eszközét. Az EU megkezdte a békefenntartó, majd az azt követő gazdasági segítségnyújtási feladatai végrehajtását, de egy időre elfordult a térségtől, mivel a csatlakozás előtt álló tízek kötötték le. A Nyugat-Balkánra 2002 után terelődött ismét a figyelme, amikor a további bővítési kör problémái vetődtek fel. A thesszaloniki agendában megfogalmazott tételek felgyorsították a térségben a reformfolyamatokat, és Horvátország 2005-ben elkezdhette, majd 2012 márciusában sikeresen lezárta a csatlakozási tárgyalásait, a tagjelöltek köre pedig Montenegróval és Szerbiával bővült. A végső cél - a tagság elérése - Nyugat-Balkán vonatkozásában azonban hiányzik az EU retorikájából. Az Európai Unió elveszítette a korábbi lelkese­dését és elkötelezettségét a bővítést illetően. Nyilvánvaló, hogy bármilyen további bőví­tés kontraproduktiv lenne, ha az aláásná a Unió működését, intézményeit és pénzügyi alapjait. Amennyiben nincs meg a csatlakozás költségvetési fedezete, ha a tagjelölt nem illeszthető be a közösségi politikákba és intézményekbe, akkor nem lehet felvenni. A nyugat-balkáni államok számára a 2007-2013-as költségvetési időszakban a bővítés esélye csekély volt, míg intézményi oldalról még ennyi sem. A nizzai szerződés ugyan­is 27 tagállamra hozta létre az EU kereteit. A kötet foglalkozik a volt Jugoszlávia területén elkövetett, nemzetközi humanitári­us jogot sértő ügyek, háborús bűnök kivizsgálására létrejött intézmény, a Hágai Nem­zetközi Törvényszék (The International Criminal Tribunal for the former Yugoslavia, ICTY) feladataival. Paradox helyzet állt elő, ugyanis a daytoni szerződés aláírói mind­annyian vádolhatok emberiesség elleni bűntett elkövetésével. így nem meglepő, hogy megtagadták a kiadatásokat, vagy hátráltatták az ICTY munkáját. Azon kívül, hogy ilyen esetekben az ICTY értesítette az ENSZ Biztonsági Tanácsát a történtekről, az adott ország uniós csatlakozásának ideje is távolabb került. A csatlakozást nehezíti a terjedelmes joganyag átvétele, a felzárkózás költségei, va­lamint az aszimmetrikus interdependencia is, amely a tagjelölt ország gazdaságára ne­gatív módon hat(ott). Az EU felzárkóztató programjai elnevezésének módosítása is azt tükrözi, hogy a stabilizációra és nem a csatlakozásra helyeződött az EU részéről a hangsúly, ha a Nyu­gat-Balkán került szóba. A könyv átfogó képet nyújt a CARDS (Community Assistance for Reconstruction, Development and Stabilisation) programok működtetésének gondjairól, országokra bontva ismerteti az EU által a térség államainak nyújtott támogatások mér­tékét. A megvalósításuk hibáiból okulva az Unió megszüntette a CARDS-ot (ahogy a SAPARD, PHARE, ISPA programokat is), és létrehozta a csatlakozás előtti segítség- nyújtás eszközét (Instrument for pre-Accession Assistance, IPA). A tagjelölt országok ezál­tal olyan tapasztalatokat szerezhetnek, melyekkel felkészülhetnek a csatlakozás utáni állapotra és a strukturális alapokból való optimális részesedésre. 182 Külügyi Szemle

Next

/
Oldalképek
Tartalom