Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)

2013 / 1. szám - TÖRÖKORSZÁG MINT REGIONÁLIS HATALOM - Szigetvári Tamás: Törökország gazdasági átalakulása és külgazdasági expanziója

Szigetvári Tamás

3. táblázat

Fontosabb török makrogazdasági mutatók, 2008-2013

2008

2009

2010

2011

2012

2013

A reál GDP változása (százalékos változás az előző évhez képest)

0,7-4,8

9,2

8,5

3,3

4,6

Infláció (éves, %)

10,7

6,3

8,6

6,5

9,2

7,2

Folyó fizetési mérleg (a GDP százalékában)-5,7-2,1-6,3-9,8-8,9-8,4

Államháztartási hiány (a GDP változásában)-1,8-5,5-3,6-1,4-2,3-2,2

Munkanélküliségi ráta (%)

11,1

13,7

11,7

9,6

9,5

9,1

Bruttó állóeszköz-beruházás (százalékos változás az előző évhez képest)-6,2-19,0

30,5

18,3

6,3

5,0

Államadósság (a GDP százalékában)

39,5

45,5

39,4

38,4

37,1

35,5

A 2012-es és 2013-as adatok Eurostat-előrejelzések. Forrás: TurkStat, Eurostat, OECD

Törökország, a török külkereskedelem - a fent említett diverzifikációja ellenére - továbbra is erőteljesen kötődik Európához. Bár a kereskedelmi kapcsolatok súlya csökkenő, de továbbra is jelentős, és a finanszírozási forrásai is jórészt innen érkeznek. A 2008-2009-es válság után az eurózóna 2011-ben kiéleződött problémái is erősen éreztették hatásukat a török gazdaságon: a GDP növekedése a korábbi 8-9 százalékos szintről 3 százalék körülire esett vissza 2012-ben.

A török gazdaság egyes szerkezeti problémái továbbra is megmaradtak. A munka- nélküliség viszonylag magas, elsősorban az alacsony képzettségűek között nem nőtt a foglalkoztatottság. Ez ugyan emelkedő termelékenységet eredményezett a növekedési időszakokban, azonban társadalmi szempontból nem volt előnyös. Sokat enyhít a helyzeten a feketegazdaság jelentős súlya, azonban kétséges, hogy hosszú távon ez jelenti a megoldást a foglalkoztatási problémákra.

A török gazdaságban egyre dominánsabban jelen vannak a nagy hazai (jellemzően családi) vállalkozások, amelyek óriási holdingokat alkotva nemzetközi szinten is versenyképesek, de a kis- és középvállalati szektor gyengesége miatt a hazai beszállítók választása helyett sokszor importálják a szükséges alapanyagokat és alkatrészeket.

34

Külügyi Szemle