Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 2. szám - EURÓPAI FÖDERALIZMUS ÉS NEMZETKÖZI KULTURÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ EU-BAN - Marján Attila: Az európai föderalizmus kérdésének néhány gazdasági és politikai aspektusa
Az európai föderalizmus Ezzel szemben az EU-tagállamok egy része monetáris unióba tömörült, jóllehet a valutaunió is megsínyli a kormányközi transzferek, az adókivetés, a kötvénykibocsátás lehetőségének a hiányát. Még ennél is égetőbb probléma a közös gazdaságpolitika gyengesége, illetve az adóharmonizáció szinte teljes hiánya. A fenti területek mindegyikén ambiciózus programokat indítottak 2011-2012-ben. Az EU 2011-ben elfogadta a deficitkorlátozást alkotmányos szintre emelő fiskális paktumot, elindult a bankunió kivitelezése és az ezeknél jóval radikálisabb föderációs lépésekről való gondolkodás (beleértve a politikai uniót is, egy eurzóna-kormánnyal). Végül vizsgáljuk meg, hogy miben segíthetne Európának egy amerikai mintájú gazdasági föderalizmus a válságok kezelése során! Elsősorban a bizalmi és a politikai válságot enyhítené, illetve szüntethetné meg, továbbá jóval nagyobb kockázatelosztási és költségvetési újraelosztási játéktere lenne az európai államok szövetségének. Jóllehet - és ez világosan kiderül Görögország esetének vizsgálatából - nem az EU-n belüli költségvetési transzferek alacsony szintje volt a válság oka. Egy valódi föderalizmusban a működéséből adódóan szigorúbbak és könnyebben betartathatok a szabályok, amik segítenek a gazdasági válságok elkerülésében. A bankunió megléte pedig könnyebbé tenné a bankválságok megelőzését és kezelését. Az USA mint lehetséges minta az EU számára Az európai politikai unió számára az Amerikai Egyesült Államok mintaként történő említése nem új keletű jelenség: a huszadik század elejétől kezdve fel-felbukkan a politikai és a tudományos gondolkodásban. Az európai föderalizmus iránt elkötelezett politikusok a két régió gyökeresen eltérő történeti fejlődése ellenére gyakran tekintettek, tekintenek követendő példaként az Egyesült Államokra. Az euróválság óta felgyorsult európai gazdasági és politikai föderalizáció valóban sok tekintetben tanulhat az USA történelméből. Az amerikai és az európai politikai rendszer, illetve a jogalkotás és az egyes szakpolitikák hatalmi-döntési kompetenciájának vizsgálata azt mutatja, hogy az Egyesült Államok kevésbé föderális, mint azt az általános vélekedés tartja, az Európai Unió pedig már ma is föderálisabb annál, mint ahogy gondolnánk. Az amerikai föderalizmus is lassan teljesedett ki, illetve telt meg valós tartalommal. Az államok a Thomas Jefferson által megszövegezett 1776-os Függetlenségi nyilatkozattal a szuverenitás kiharcolása mellett döntöttek. A függetlenség elnyerése után, az 1781-ben érvénybe lépett Konföderációs cikkelyek és az 1787-ben elfogadott alkotmány közti időszakban a leendő Egyesült Államok laza államszövetségként, konföderációként működött. De ez a berendezkedési forma nem bizonyult működőképesnek és hatékonynak, ezért - követve az Alexander Hamilton, James Madison és John Jay által jegyzett Föderalista értekezések szellemiségét - a tizenhárom alapító állam az unió 2013. nyár 133
