Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 1. szám - TÖRÖKORSZÁG MINT REGIONÁLIS HATALOM - Szigetvári Tamás: Törökország gazdasági átalakulása és külgazdasági expanziója
Törökország gazdasági átalakulása és külgazdasági expanziója A feldolgozóipari export mellett komoly nemzetközi megrendelései vannak a török építőiparnak is. A hetvenes évek olajárrobbanása óta a törökök jelen vannak a közel-keleti országokban (kezdetben főként Líbia, majd Irak, Szaúd-Arábia és az Öböl-országok voltak a fő megrendelők), míg a kilencvenes évektől Oroszország, valamint a középázsiai és a kaukázusi országok is egyre nagyobb arányban bízták meg a török építőipari cégeket. A dinamikus terjeszkedés a kétezres években is folytatódott, potenciális terjeszkedési területté vált a Balkán, de fokozni tudták jelenlétüket az újjáépülő Irakban és a dinamikusan fejlődő Perzsa-öböl menti arab országokban is. A szolgáltatói iparág szereplői közül a telekommunikáció, valamint a pénzügyi-banki szektor képviselői is megjelentek a környező országokban, de más ágazatok - az egészségügy, az oktatás, a kultúra (török szappanoperák), illetve a turizmus - is a szolgáltatásexport fontos elemeit jelentik. A külkereskedelem mára a török soft poiver egyik legerősebb elemévé vált. A szomszédos régiók (a Balkán, a Kaukázus és a Közel-Kelet) országai számára meghatározó tényezővé vált a „török kapcsolat", amiben a fő exportpiacnak, az Európai Uniónak az import iránti visszaeső kereslete is komoly szerepet játszott. Az Unió a török export elsődleges piacát jelenti, részesedése hosszú időn keresztül meghaladta az 50 százalékot. Mint már arról szó volt, az 1996-os vámuniós megállapodás is elősegítette az EU-ba irányuló török kivitel bővülését, ami a gazdasági növekedésnek is az egyik húzóerejévé vált. 2008-ban ugyan még emelkedett az EU-országokba irányuló export mennyisége, a dinamikája azonban messze elmaradt más régiókétól.38 Ezzel az EU részesedése 50 százalék alá csökkent a török exportban. 2009-ben volumenében is jelentősen visszaesett az uniós kivitel, de ez a teljes exportbevétel visszaesésével párhuzamosan történt, így a 45-46 százalékos részarány az elmúlt években megmaradt. A legfrissebb, 2012-es adatok alapján azonban látható, hogy a görög válság kapcsán kialakult európai recesszió miatt tovább esett az uniós piacok részesedése a török exportban (a 2011-es 46,2%-ról 38,8%-ra), ezúttal azonban jelentős exportnövekedés közben csökkent (értékében is) az EU-ba irányuló kivitel (62 milliárd dollárról 59 milliárd dollárra). A Közel-Kelet részesedése viszont ugyanilyen arányban emelkedett az elmúlt évben: a 2011-es 20,7%-ról 27,8%-ra. Általánosságban elmondható, hogy a válság idején is jól teljesítő feltörekvő piacok növekvő kereslete jó alternatívát jelentett a törököknek, ahogy azok a régiók (pl. a Balkán) is, ahol esetleg az európaiak (olaszok, osztrákok, görögök) aktivitása csökkent. 2013. tavasz 29
