Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 2. szám - MAGYAR-OSZTRÁK DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Gecsényi Lajos: A szembenállástól a kiegyezésig. A magyar-osztrák viszony a megbékélés útján (1959-1970)
Gecsényi Lajos Walther Peinsipp követet hatévi budapesti szolgálat után lecserélték, és a helyét Simon Koller, a bécsi külügy politikai osztályának helyettes vezetője foglalta el. (Más kérdés, hogy a magyar kémelhárítás legalább olyan lendülettel figyelte és hallgatta le Kollert, mint elődjét, és mindent elkövetett mindennapjai megkeserítésére.) Szeptember 20-án a magyar minisztertanács hozzájárult a vagyonjogi főbizottság 1956-ban megszakadt tárgyalásainak - osztrák kezdeményezésre történő - folytatásához. Ezzel megnyílt a lehetősége az egyik legjelentősebb bilaterális tehertétel rendezésének.55 Röviddel később (november 8-án) aláírták az öt évre szóló kereskedelmi és fizetési egyezményt. A fordulat Egy hónappal azelőtt, hogy az ENSZ Közgyűlés 1962. decemberi ülésén megszüntették Leslie Munro ENSZ-megbízottnak a „magyarkérdés" vizsgálatára szóló mandátumát, Kádár János az MSZMP VIII. kongresszusán kifejtette a magyar álláspontot: Ausztriával nemcsak normális, hanem jószomszédi kapcsolatok kialakítására is törekszenek, s hasznos együttműködés lehetséges a két ország között, miután érdekeik nem ütköznek. A magyar-osztrák viszony alakulása egyedülálló (és soha nem ismétlődő) módon a kongresszus határozatában is helyet kapott. Kádár azt azonban ekkor sem mulasztotta el, hogy felszólítsa Ausztriát: számolja fel a területén szabadon működő ismert nemzetközi „kémügynökségeket". A határozat ezt így rögzítette: Ausztriától „azt várjuk, hogy következetesen érvényesítse a semlegesség elvét."56 Kádár szavait az osztrák külügy- ben megütközéssel fogadták, és tudatták a magyar követtel, hogy a határeseményeket kivizsgáló vegyes bizottságról szóló egyezményt csak a magyar magatartás megváltozása esetén hagyják jóvá.57 Azaz folytatódott a zsarolással vegyített „húzd meg, ereszd meg" kettős játék. „A két rendszer versenyében, a békés egymás mellett élés kölcsönösen hangoztatott jelenléte mellett, olyan bonyolulttá vált a két tábor egymáshoz való viszonya, hogy a feszültség enyhülésének és növekedésének hullámzása közepette egy és ugyanazon folyamattal kapcsolatban mindkét tábor képviselői a saját előrenyomulásukat látták a másik rovására" - állapította meg joggal egy pártközponti elemzés alapján Ruff Mihály.58 A következő esztendőben egy beutazási tilalom alatt álló osztrák sportújságíró vízumügye még a Politikai Bizottságban is vitát kavart ugyan,59 ám mindkét oldalon ekkor vált nyilvánvalóvá, hogy valóban elérkezett az ideje a kapcsolatok rendezésének. Ehhez a hátteret a forradalom résztvevői számára biztosított amnesztia, a nemzetközi kapcsolatokban végbement változások, elsősorban a Kádár-rendszer mind szélesebb körű elismerése, Ausztria és (Csehszlovákia kivételével) a szocialista országok viszonyának gyors javulása jelentette. A magyar-francia gazdasági tárgyalásokat követően 78 Külügyi Szemle
