Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 1. szám - TÖRÖKORSZÁG MINT REGIONÁLIS HATALOM - Szigetvári Tamás: Törökország gazdasági átalakulása és külgazdasági expanziója
Törökország gazdasági átalakulása és külgazdasági expanziója említett politikai megfontolások miatt nem volt erős. Több alkalommal is megszakadtak a tárgyalások, és a kormány ódzkodása egy újabb IMF-segítségtől, illetve az azzal járó feltételek teljesítésétől a Törökország iránti bizalmat is gyengitette.30 Mivel 2009 második felétől fokozatosan javultak a kilátások, és a 2010-es előrejelzések alapján is látszott, hogy Törökország kilábal a válságból, az IMF-tárgyalásokat 2010 márciusában hivatalosan is befejezték - eredmény nélkül. Az, hogy Törökország az IMF segítsége nélkül képes volt talpon maradni, bár rövid távon gyengítette, összességében inkább erősíti a török gazdaság megítélését. Mindehhez természetesen szigorú fiskális politikára volt szükség, ami egy IMF-csomaghoz hasonló - igaz, attól sok ponton eltérő hangsúlyú - megszorító lépéseket is jelent. A 2010-es költségvetésben a kiadásokat 7,6 százalékkal, a bevételi oldalt új adók kivetésével és a meglévők emelésével 16,1 százalékkal növelték.31 A 2010-es magas (9,2 százalékos) GDP-növekedésnek köszönhetően a költségvetési deficitet sikerült 3,6 százalékra leszorítani (az előző évi 5,5 százalékról). A 2011-es költségvetésre vonatkozóan a hiányt 1 százalék alattira tervezték (végül 1,4 százalék lett), és az 1 százalékos deficitkorlátot hosszú távon is érvényesíteni kívánják.32 A világgazdasági válság hatásai alapján az országok több csoportba sorolhatók;33 Törökország a jelentős visszaesés után gyors növekedési ütemet elérő (visszapattanó) országok közé tartozik. Felmerül a kérdés, vajon Törökország valóban „felnőtt-e", és képes akár a válság sújtotta Európától eltérő, a távol-keleti országokat idéző, gyors gazdasági növekedésre Európa peremén, vagy megmarad/visszatér az európai centrumtól függő és az európai gazdasági változásokat nagy ingadozásokkal követő fejlődési út. Gazdasági szerkezet, külkereskedelmi aktivitás A török gazdasági szerkezetben alapvető változások történtek az elmúlt évtizedekben. Az importhelyettesítő iparosítást a nyolcvanas években felváltó gazdasági nyitás és exportorientált stratégia a magánkézben lévő feldolgozóiparra épült. A szerkezetváltás jelentős részben már az ezredfordulóra megtörtént. Az állami hozzáadott érték aránya a feldolgozóiparban az 1980-as 40 százalékról már 2000-re 20 százalékra csökkent. Szintén kevesebb lett a - főként a klientúra kezében lévő - hazai nagyvállalati szektor aránya (70 helyett 50 százalék), a kis- és középvállalkozások, illetve a külföldi tulajdonú cégek részaránya viszont fokozatosan emelkedett. A kilencvenes évek ennek ellenére nem a növekedésről szóltak. A kibocsátás és az export üteme rövid növekedés után rendszeresen lelassult, a válságok kapcsán jelentősen visszaesett.34 A 2002 utáni gazdasági fellendülés a makrogazdasági környezet javulása mellett jelentős részben az ipari termelés dinamikus bővülésének volt köszönhető. 2013. tavasz 27
