Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 2. szám - AUSZTRIA ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ - Kőrösi István: Ausztria Európa-politikája és gazdasági pozíciója az Európai Unióban
Körösi István márciusában történt. (Nagy-Britannia és Csehország nem csatlakozott az egyezményhez). A paktum lényegét az államadósság hatékony kezelésére irányuló intézkedések alkotják: a rá vonatkozó automatikus eljárásrend, a szankciók szigorítása, valamint az ECOFIN Tanácsának a döntési joga arról, hogy teljesítették-e a megszabott feltételeket.27 Az osztrákok a paktum több új vonását is problematikusnak ítélik. A Bizottság országonként dönthet a kiadások és az eladósodás tolerált mértékéről, ami a többes mérce eklatáns példája és az országok eltérő kezelését teszi lehetővé. Elfogadhatónak tartják viszont, hogy tartós deficit esetén jelenteni kell a Bizottságnak a deficitcsökkentés tervét és módozatát. A Bizottság mérlegelési joga azonban újabb vitákhoz vezethet, és Brüsszel szubjektiven ítélheti meg a tagországok programját, nemegyszer ugyanazon kérdésben eltérően foglalva állást. Az eladósodás növekedését, a jelentős új hitelfelvételeket előre jelenteni kell, és az éves költségvetési terveket a Bizottsághoz be kell nyújtani. A 3 százalékos küszöbértéket meghaladó államháztartási hiány esetén eddig is deficiteljárás indult, de ennek elindítása ezután automatikus lesz - kivéve, ha a GMU-tagországok többsége minősített szavazással leállítja azt. Ez ismét alkuknak nyit teret. 2012 végéig 13 ország ratifikálta az egyezményt. A megállapodással kapcsolatban folyamatosan számos kritika fogalmazódik meg az euróövezeten belül és kívül egyaránt, elvi és gazdaságpolitikai síkon is. Osztrák elemzők a következő fő bírálatokat fogalmazzák meg:- ha nem növekedésből és exportbővítésből származik a pénzügyi konszolidáció, akkor azt az államok csak elvonásból, az adóterhek és/vagy a járulékok növelésével biztosíthatják. Ennek hatására a háztartások és a vállalatok jövedelme csökkenhet, ami a fogyasztás zsugorodását és a beruházások visszaesését okozhatja;- ha a konszolidáció restrikció révén valósul meg, akkor a nemzetgazdaság összkereslete is csökkenhet;- ha gyorsan és nagymértékben csökkentik az állami kiadásokat az államháztartási hiány mérséklésére, akkor emiatt csökken az állami kiadásoktól függő szektorok jövedelme. A konjunktúra romlása a GDP visszaesésével jár, ennek hatására pedig az adósságállomány/GDP arány újra romlik a szándékolt javulás helyett. A fiskális paktum által megcélzott útnak a szerződés tartalma szerint egy majdani fiskális unióhoz kellene elvezetnie, de ettől a GMU ma még nagyon távol van. A fiskális unióban a részt vevő országok kormányai közösen döntenének a nemzeti költségvetésekről, ezáltal az adókról és más befizetésekről is. A költségvetési döntések és az adópolitika eddig és jelenleg is nemzeti hatáskörben vannak, és minden országban, Ausztriában is, a szuverenitás fontos és érzékeny területét képezik. Az adópolitikák mindenütt a versenyképesség alakításának lényeges befolyásoló tényezőit jelentik, az adóügyi ösztönzésről a belátható időben egyetlen érintett ország sem tud és kíván lemondani. A szociális ellátórendszerek és a munkaerő-piaci helyzetek, feltételrendszerek nagyon 44 Külügyi Szemle
