Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 2. szám - AUSZTRIA ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ - Kőrösi István: Ausztria Európa-politikája és gazdasági pozíciója az Európai Unióban
Körösi István elnyerésekor „tiszta lappal", adósságmentesen indulhattak. Csehország és Szlovákia adósságállománya szintén a maastrichti küszöbérték alatt van (45 és 53 százalék). Lengyelországnak is sikerült a korábbi adósságcsapdát elkerülnie: 55 százalék körüli adósságállománya jól kezelhető. A negyedik maastrichti kritérium a pénzügyi szakértők által igen gyakran elemzett három hónapos bankközi hitelkamatlábra vonatkozik. Ez azért szerepel a maastrichti alapfeltételek között, mert a közös pénz és a szabad pénzáramlás mellett a befektetők azonnal kihasználhatják a kamatkülönbségeket. A megtakarítások a magasabb kamatokat fizető országokba áramolhatnak, így közös kamatpolitika nélkül bármely ország elszívhatná a tőkét a többi tagországtól, amely persze igyekezne megakadályozni ezt, így kamatemelési háború bontakozna ki, ami minden tagország számára káros lenne. Ezért az Európai Központi Bank koordinálásával igen szigorú közös kamatpolitikai egyeztetés folyik. Ez a magyarázata annak, hogy Ausztriában és az euróövezetben azonos az egyeztetett háromhavi bankközi kamatláb átlaga: 2000-2005 között 2,7 százalék, a 2005-2010-es időszakban 4,3 százalék, 2011-ben 1,2 százalék, 2012-ben 0,8 százalék volt. A 2000-es évtized második felében megnőttek a hitelkamatok, majd az eurózónában erőteljes kamatcsökkentések történtek. A növekedés ösztönzése, a beruházások élénkítése alacsony kamatlábat igényel, ami kedvező az államháztartás finanszírozása szempontjából is. Ebből a stabilitásból Ausztria nagymértékben profitál. Az EU-ban jelenleg a tetemes kamatkülönbségek elsősorban az országok bonitása, a hitelfajták és a futamidő szerint alakulnak; a gyenge bonitású országok kénytelenek magasabb hitelkockázati felárat fizetni. Ausztria és az osztrák bankok a hitelminősítési besorolásban a legstabilabb kategóriába tartoznak. Az osztrák monetáris politikában előtérben áll az alacsony infláció és az alacsony kamat kettős céljának érvényesítése. Az ötödik maastrichti kritérium az az előírás, hogy az eurózónához történő csatlakozás előtt két évvel rögzíteni kell a nemzeti valuta árfolyamát, és azon nem szabad változtatni, bizonyítva ezzel a stabilitást. Ausztria a schilling árfolyamát már az 1970-es években a német márkához kapcsolta, 1 DM = 7,04 OSch árfolyamon, amely évtizedekig, egészen az euró bevezetéséig változatlan maradt. Ausztria az euróövezet alapítói közé tartozott, az eurót 1999 januárjában számlapénzként, 2002 januárjában pedig kizárólagos fizetőeszközként bevezette. Eleinte 12, ma már 17 ország használja saját nemzeti valuta nélküli önálló államként a közös eurót. Fontos és nagy horderejű következményekkel járt az a hiányosság, hogy a maastrichti kritériumok között nem szerepel a fizetési mérleg alakulásának szempontja, holott a belső deficit mellett a külső egyensúlyhiányok még súlyosabb válságtényezőt jelenthetnek. Ez a 2008-ban kitört válságban pregnánsan megmutatkozott. Az áruk és szolgáltatások külkereskedelmének értékét jelző teljesítménymérleg egyenlegét a legfontosabb stabilitási mutatók közé kell sorolni - ez lehetne a hatodik maastrichti kritérium. Ausztria teljesítménymérlegének szaldója folyamatosan 38 Külügyi Szemle
