Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 2. szám - AUSZTRIA ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ - Kőrösi István: Ausztria Európa-politikája és gazdasági pozíciója az Európai Unióban
Körösi István 30 százalékra süllyedt. Az EU-tagsággal kapcsolatos feladatok hamar és teljes súlyukkal nehezedtek rá a vállalkozókra és a lakosságra, míg az előnyök csak lassabban, kisebb mértékben és fokozatosan bontakoztak ki, ami jelentős pszichikai megterhelést okozott. Az alkalmazkodás terheit és a várt előnyök késedelmesebb megjelenését a sajtó és az EU-szkeptikus politikusok felnagyították és kihasználták.17 Másfél évtizeddel a csatlakozás után az osztrákoknak csak 42 százaléka helyeselte országuk integrációs tagságát, míg ez az arány az EU átlagában 53 százalék volt. (Náluk pesszimistább álláspontot csak Csehországban, Lengyelországban, Lettországban és Nagy-Britanniában találunk.)18 Az Európai Unió a 2010-es évtizedben gazdaságilag differenciáltabb és heterogénebb, politikailag konfliktusosabb, pénzügyi téren pedig polarizáltabb, mint korábban bármikor. Ehhez járulnak a 2008-ban kitört válság napjainkig elhúzódó hatásai, a 2012. évi megtorpanás és a válságproblémák EU-szintű kezelésének bizonytalanságai. 2010-ben a bécsi WIFO Gazdaságkutató Intézet átfogó elemzést készített a történelmi jelentőségű integrációs lépések eredményeiről, azok Ausztriára gyakorolt hosszú távú gazdasági hatásait vizsgálva.19 A közép-európai rendszerváltás minden téren lényeges, hosszú távú gazdasági előnyökkel járt Ausztria számára. Az 1989-2010-es időszak egésze az EU-15-ök közül az osztrák gazdaságra gyakorolta a legnagyobb mértékű pozitív hatást: az ország GDP-jét a vizsgált időszakban évi 0,2 százalékkal növelte. (Ritkán fordul elő, hogy egy történelmi esemény gazdaságilag ilyen hosszú időtávban érvényesülő hatással jár.) Jelentős pozitív következmények mutatkoztak a beruházások területén, míg a foglalkoztatás évente átlagban 4000 új munkahellyel, az export és az import pedig járulékosan évente 0,5-0,6 százalékkal nőtt. A közép-európai transzformáció hozzájárult az osztrák munkanélküliségi ráta csökkentéséhez, az államháztartási és a külgazdasági teljesítménymérleg javításához. Az 1995. évi EU-csatlakozás széles skálán eredményezett pozitív integrációs impulzusokat Ausztria számára. A részvétel 1995-2010 között az osztrák GDP-t évente 0,6 százalékkal növelte. Az egy főre jutó reáljövedelem ugyanilyen mértékben nőtt. Az inflációs rátát a közösségi tagság éves átlagban 0,4 százalékkal csökkentette. Az integráció hatásaként a foglalkoztatottak száma évente 0,4 százalékkal emelkedett. Az egységes belső piac hozzájárult a termelékenység növekedéséhez, a verseny intenzívebbé vált. A határellenőrzés megszűnése a polgárok és a gazdaság számára egyaránt előnyös, különösen a schengeni övezet 1997. évi létrehozása, majd többszöri bővülése nyomán. 1995 óta a korábban viszonylag zárt szektorokban (telekommunikáció, közlekedésszállítás, infrastrukturális hálózatok) jelentős nyitás történt. Az EU-tagság Ausztria importját gyorsabban növelte, mint exportját. így ez a tényező a GDP-hez viszonyított teljesítménymérlegben nagymértékű, 4,3 százalékos romlást okozott. A csatlakozás körül készített előrejelzések a bekövetkezettnél jóval nagyobb pozitív növekedési 32 Külügyi Szemle
