Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 2. szám - AUSZTRIA ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ - Kőrösi István: Ausztria Európa-politikája és gazdasági pozíciója az Európai Unióban
Ausztria Európa-politikája és gazdasági pozíciója Ausztriában jelentős az állam gazdaságfejlesztő és újraelosztási szerepe. Az állami kiadások aránya 2012-ben a GDP-hez viszonyítva 51,3 százalék volt, amivel Ausztria az EU-ban a hatodik helyet foglalja el. (Nagyobb államháztartási kiadási arányt Dániában, Franciaországban, Finnországban, Belgiumban, Svédországban találunk). A szociális kiadások a GDP 30,4 százalékát teszik ki, ami megegyezik az euróövezet átlagával, az EU-27-eknél viszont szignifikánsan magasabb. 2000-2010 között ez kivétel nélkül mindenütt nőtt az EU-ban; Ausztriában 10 év alatt több mint 2 százalékponttal. Mindez jelentős mértékű jövedelemelvonást igényel: az adók és a járulékok együttes aránya 44,1 százalékot tesz ki.12 A válság előtt, 2007-ben ez 43,2 százalék volt: a válság miatti tehernövekedés viszonylag nem nagymértékű. (Az osztrákok az alacsony svájci adók és járulékterhek után vágyódnak. Joggal, mivel Svájcban az elvonások csak 28,6 százalékot tesznek ki). Ausztriában az adóterhek összességében konszolidáltak, de magasabbak, mint az EU-27-ek átlaga, és jóval nagyobbak, mint Magyarországon. Az alpesi országban igen kiegyensúlyozott az adópolitika, a kiszámíthatóság jegyében ritkán és óvatosan változtatnak. Az euró bevezetése az osztrák gazdaságot erősítette. A közös valuta övezetében Ausztriának nem kell a versenytársai árfolyamváltozásától tartania. Az olasz líra korábbi drasztikus leértékelései az olasz áruk ausztriai beáramlását növelték, a magas olasz infláció pedig az itáliai turizmust drágította az osztrákok számára. (Igaz, hogy a schilling felértékelődése miatt csak az áremelkedésnél kisebb mértékben). Ezek a problémák az euróval megszűntek. Az osztrák áruválaszték tovább bővült, és az árverseny is megélénkült. Számos tartós fogyasztási cikk olcsóbbá vált az elmúlt közel másfél évtizedben Ausztriában, a mosógépek, elektronikai berendezések, számítógépek ára nominálisan is csökkent. Az euróövezet egészének inflációja az 1999-2010-es időszakban évi átlagban 1,97 százalék volt, ami ezekben az országokban a II. világháború utáni korszak legalacsonyabb inflációját jelentette. 2012-ben az osztrák fogyasztói áremelkedés 1,8 százalék, az euróövezeté 2,5 százalék volt. EU-tagság nélkül az osztrák inflációs ráta évi 1 százalékkal magasabb lett volna.13 Az áruk és személyek szabad mozgása az EU-n belüli kereskedelmet és a szolgáltatások mennyiségét növelte. Az EU-tagság nyomán bekövetkezett határnyitás az osztrák gazdaságnak évi 4,2 milliárd euró kiadásmegtakarítással, azaz pótlólagos haszonnal járt. Az egy főre jutó áruexport 2012-re 15.400 euróra, az import 16.500 euróra nőtt. Az osztrák árupiac nagyobb mértékben bővült a külföldiek számára, mint fordítva. Az osztrák működőtőke-befektetések külföldön 2012-ben 153,56 milliárd euróra nőttek, míg a külföldieké Ausztriában 118,30 milliárdra, így az ország jelentős nettó FDI- exportőr.14 E folyamatok az osztrák gazdaság jelentős nemzetköziesedésével jártak. Iparuk sokat profitál az euronormák bevezetéséből, a szabványok részleges, de jelentős mértékű egységesítéséből. 2013. nyár 29
