Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 2. szám - MAGYAR-OSZTRÁK KAPCSOLATOK - Szalay-Bobrovniczky Vince: Gondolatok a magyar-osztrák kapcsolatokról
Gondolatok a magyar-osztrák kapcsolatokról A keleti nyitással és az uniós bővítéssel a kelet-ausztriai tartomány az addigi peremlétből egy dinamikusan fejlődő térség közepébe került. (2012-ben a leggyorsabban növekvő osztrák tartomány volt.) A kínálkozó esélyeket Burgenland kiválóan kihasználta, a tartomány jelentős felzárkózási folyamaton ment át, amiből a határtérség magyar oldala is profitált. Az új helyzet azonban nemcsak gazdasági lehetőségeket, hanem - elsősorban osztrák oldalon - kihívásokat is hozott: munkaerő-piaci beáramlás, a határon áthaladó köz- lekedés/forgalom, továbbá az illegális menekültek számának növekedése, a biztonság- érzet romlása. A földrajzi elhelyezkedésből adódóan ezek a jelenségek jelentős részben Magyarországhoz, illetve a magyar-burgenlandi határhoz kötődtek, ami - párosulva a magyar részről sérelmezett környezetvédelmi ügyekkel (Rába, Heiligenkreuz) - éveken át feszültséget váltott ki a határtérségben, és a felső szintű találkozók napirendjén is rendszeresen szerepelt. A tartományi vezetés a kihívásokra részben korlátozásokkal (a csak fokozatos megnyíló munkaerőpiac, illetve a közlekedési tiltások bevezetése a schengeni csatlakozást követően), részben a határon átnyúló együttműködés erősítésével válaszolt. Időközben a problémák egy része megoldódott. A Rába-habzás a teljes körűen végrehajtott akcióterv következtében jelentősen csökkent, bár időnként újra észlelhető a jelenség. A felek folytatják az okok feltárására irányuló szakmai együttműködést. A heiligenkreuzi hulladék-égetőmű megépítéséről - az építési engedélyt megsemmisítő közigazgatási bírósági ítéletet és a gazdasági keretfeltételek megváltozását követően - a tartományi energiaszolgáltató cég 2012 őszén letett, amit nem csak a projekt megakadályozásáért kitartóan harcoló szentgotthárdiak fogadtak megkönnyebbüléssel. A burgenlandi szélerőmű projektek (Andau, Nickelsdorf, Mönchhof) esetében kifogásoltuk, hogy a burgenlandi fél nem vonta be kellő mértékben a magyar oldalt a környezetvédelmi hatástanulmányi eljárásba, és a magyar oldalon természetvédelmi szempontok (madárvédelem) is sérültek. A munkaerőpiac 2011. májusi teljes megnyitása a korábbi félelmek ellenére nem borította fel a burgenlandi munkaerőpiacot, bár a magyar munkaerő aránya kétségtelenül jelentős: 2012-ben a foglalkoztatottak száma 92.133 fő, ebből a magyaroké 10.278 fő (11,2%), azaz minden kilencedik burgenlandi munkavállaló magyar. A határon átnyúló közúti fejlesztések terén részben finanszírozási, részben szándékbeli akadályok miatt nem elég gyors az előrelépés. A határon átívelő közlekedési kapcsolatok összehangolt fejlesztése érdekében ezért 2012 szeptemberében javaslat- csomagot, illetve keretszerződés-tervezetet adtunk át a szövetségi infrastruktúraminisztériumnak. A belső osztrák egyeztetések (szövetségi állam - Burgenland tartomány - helyi önkormányzatok) folyamatban vannak. A fejlesztések felgyorsításának előmozdítását szolgálta Hans Niessl burgenlandi tartományfőnök 2013. február 11-i budapesti látogatása is, melynek keretében találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel 2013. nyár 19
