Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 1. szám - TÖRÖKORSZÁG MINT REGIONÁLIS HATALOM - Pintér Attila: Törökország külpolitikája a 21. század elején - neooszmán vagy újradefiniált török külpolitika?
Törökország külpolitikája a 21. század elején 42 Joshua W. Walker: „Understanding Turkey's Foreign Policy Through Strategic Depth". Transatlantic Academy, http://www.transatlanticacademy.org/publications/understanding-strategic-depth-joshua- walker , 2010. augusztus 15. 43 „Turkey's Foreign Policy in a Changing World". 9. o. 44 Tale Sarriibrahimoglu: „Davutoglu Promoting »Strategic Depth« in Turkish Foreign Policy". Eurasia Daily Monitor, Vol. 6. No. 89. (2009). Elektronikus változat: http://www.jamestown.org/single/7no_ cache=l&tx_ttnews[tt_news]=34973. 45 Ömer Ta§pinar úgy véli, a Davutoglu-doktrínában egyaránt helyet kap a neooszmanizmus, a kemalizmus, de legfőképpen a török gaulle-izmus. Ömer Ta§pinar: „The Three Strategic Visions of Turkey". US-Europe Analysis Series, No. 50. (2011). Elektronikus változat: http://www.brookings . edu/~/media/Files/rc/papers/2011/0308_turkey_taspinar/0308_turkey_taspinar.pdf, 2011. március 8. 46 „Turkey's Foreign Policy in a Changing World". 16. o. 47 „Turkey Country Brief 2010". The World Bank, http://www.worldbank.org.tr/ . Letöltés ideje: 2010. november 5. 48 2011-es vásárlóerő-paritás alapján. „World Development Indicators database". World Bank, http:// databank.worldbank.org/databank/download/GDP_PPP.pdf, 2012. szeptember 18. 49 1920. augusztus 10-én Sévres porcelángyárának egyik kiállítótermében írták alá az Oszmán Birodalmat darabokra szabdaló diktátumot, amely a britek, franciák, olaszok, görögök, örmények között osztotta fel az országot, török irányítás alatt csak Ankara környéke maradt volna. Bár a Musztafa Kemál vezette nemzeti mozgalomnak, a vesztes hatalmak közül egyedüliként, sikerült elérnie az I. világháborút lezáró „békeszerződés" felülvizsgálatát és módosítását (1923. július 24., Lausanne), a török külpolitikai és közgondolkodásnak mai napig részét képezi a „Sévres- szindróma", vagyis az ország feldarabolásától való félelem. A kurd szeparatizmust vagy a ciprusi kérdést is elsősorban ezen az optikán keresztül kell megítélni. 50 Törökország a válságot megelőzően, 2005-ben 8,4%-os, 2006-ban 6,9%-os, 2007-ben 4,7%-os GDP- növekedést produkált, a gazdaság még 2008-ban is 0,7%-kal bővült, http://www.hazine.org.tr/en/ index.php/turkish-economy/output-growth. 51 Cornell: „What Drives Turkish Foreign Policy?". Résumé Foreign Policy of Turkey at the Beginning of the 21st Century - Neo-Ottoman or Redefined Turkish Foreign Policy? The Turkish foreign policy, since AKP has come into power in 2002 - but particularly since the appointment of Ahmet Davutoglu for Minister of Foreign Affairs in 2009 has been characterized by some analysts to have neo-Ottoman vision, namely Turkey has been intent on extending its sphere of interest on those regions which had been the part of the Ottoman Empire. Nevertheless, the vision of the new Turkish foreign policy is not so simple. The author supposes that Turkey, after the collapse of the bipolar political system and after 9/11, could redefine its role in the new world system focusing on its permanently growing economic potential. The doctrine of „strategic depth" is a doctrine of the emergence of Turkey as an economic power, where the foreign policy has the role to secure stability in the neighbourhood of the country. Turkish foreign policy has been forced by the emerging economic power of Turkey to become more assertive and to step up more often and to vigorously protect Turkish interests. 2013. tavasz 21
