Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 1. szám - KÖZELKÉP A BOLGÁR-MACEDÓN KAPCSOLATOKRÓL - Klein András: Egy új bolgár Macedónia-politika felé
Egy iíj bolgár Macedónia-politika felé Bolgár felelősség 2012-re Bulgária lényegesen előnyösebb helyzetbe került, mint Macedónia. Akik ismerik a két ország között az elmúlt húsz évben történteket, logikusnak vélhetik, hogy Szófia részéről megszűnt a feltétel nélküli támogatás. A térség ismerői azzal is tisztában vannak, hogy a Macedón Köztársaság nem ritkán tesz olyan lépéseket, amelyeket Bulgáriában borítékolhatóan provokációnak fognak tartani, és amelyekre a közvélemény érzékenyen reagál. Ugyanakkor az igazi kérdés az, hogy Bulgária mire akarja felhasználni az új helyzetet. Ha Szófia arra fog törekedni az elkövetkező időszakban, hogy a kétoldalú viszony érdemben javuljon, és így elháruljanak az akadályok az integrációs előrelépés elől, akkor nyert ügye lesz. Az „érdemben" kifejezés ugyanis ebben az esetben bolgár részről azt is jelenti, hogy joggal elvárható akár a regionális infrastrukturális kapcsolatok fejlesztése, akár a jogállamiság betartása, ami védelmet jelent a bolgár öntudatú macedónok és a kettős állampolgárok számára is, mint ahogyan a macedón médiában és oktatásban sem fokozható tovább a bolgárellenesség. Azt pedig nemzetközileg egyre többen látják, hogy bolgár-macedón konfliktus nem attól nem lesz, hogy nem beszélnek róla, hanem attól, hogy a létező kérdéseket rendezik. Persze mindennek szintén alapfeltétele, hogy a macedón politikai elit is egyértelműen akarja a csatlakozást. A bolgároknak egy dolgot észben kell tartaniuk: talán az ő országuk az az EU-tag- állam, amelynek jelen pillanatban a leginkább szüksége van a nyugat-balkáni régió stabilitására. Geopolitikai helyzete és gazdasági érdekei ezt diktálják, s az érdemben javuló macedón-bolgár viszony stabilizálná Macedóniát. Az pedig Szófiának sem érdeke, hogy a Balkánon tartósan kialakuljon egy négy-öt országból álló integrációs vákuum, mely komoly biztonságpolitikai és gazdasági kockázattal bír. Mint ahogyan az sem érdeke Bulgáriának, hogy a jelenleg regnáló macedóniai politikai elitet még jobban Szerbia felé nyomja. És végezetül: lehet, hogy a kérdés fontosabb és összetettebb bolgár-macedón, mint görög-macedón viszonylatban, de azért a 21. századi, legújabb „macedónkérdés" mégis szép lassan leginkább albán-macedón problematikává válik. Ezt pedig minden szereplőnek érdemes észben tartania. Jegyzetek 1 Az egyszerűség kedvéért tanulmányomban kerülni fogom a FYROM megnevezést. Macedónia alatt egyedül a mai Macedón Köztársaságot értem, bár ezen a néven hivatalosan csakis Bulgária ismerte el az országot 1992-ben, függetlenül attól, hogy néhány EU-tagállam a kétoldalú kapcsolatok során a „Macedón Köztársaság" megnevezést használja. Ahol a földrajzi Macedónia ma Görögországhoz vagy Bulgáriához tartozó részeiről írok, erre külön utalok. 2013. tavasz 179
