Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 1. szám - KÖZELKÉP A BOLGÁR-MACEDÓN KAPCSOLATOKRÓL - Klein András: Egy új bolgár Macedónia-politika felé
Egy új bolgár Macedónia-politika felé gyakorlattal ellentétben - lakóhely bejelentéséhez kötött, nem jár tömeges és tényleges átköltözéssel, mivel azt fiktív bejelentésekkel vagy ismerősök, gyakran rokonok segítségével oldják meg. Ezek a folyamatok óhatatlanul aggodalmat váltottak ki Szkopjéban, hiszen akármi is az állampolgárság igénylésének a motivációja, a végeredménye mégis az, hogy éppen ahhoz a nemzethez való tartozást fejezi ki, amellyel szemben a nemzeti macedonizmusnak leginkább meg kell fogalmaznia önmagát. Ezzel konkrét macedón ellenreakciókat váltottak ki, illetve erősítettek fel. Bolgár feltételezések szerint a macedón szolgálatok élénk tevékenységbe kezdtek a kettős állampolgárok körében. Megfigyelhető, hogy a Bulgáriában diplomát szerző macedón állampolgárok hátrányt szenvednek az állami állások betöltésekor, függetlenül attól, hogy a két ország között érvényes oktatási államközi egyezmény létezik. Az államilag kontrollált macedón médiában megszaporodtak a Bulgáriát negatívan bemutató hírek. Az iskolai tankönyvek egyre erőteljesebben bolgárellenesek, „bolgár rabságról" beszélnek. Bulgáriában gyakran emlegetik, hogy a bolgár befektetők hátrányt szenvednek Macedóniában, tevékenységüket adminisztratív módon akadályozzák.11 És ami a leglátványosabb: az elmúlt évek folyamán Macedóniában egyedül Bulgária irányába nem fejlődött az infrastruktúra. A két ország között nincs autópálya-összeköttetés, a vasúti összeköttetés macedóniai oldalának építése áll. Vagyis nem javulnak a határ menti együttműködés feltételei. Bulgáriában sokan gondolják, hogy ez nem véletlen, hiszen Szkopjéban így akarják megnehezíteni a mindennapi kapcsolatokat az átlagemberek szintjén. Amennyiben e folyamatok valósak és általánossá válnak, akkor már-már a jogállamiság is sérülhet. A felsoroltak jól bizonyítják, hogy a bolgár-macedón viszonylatban a problémák jóval mélyebbek, mint pusztán a történelmi identitás kérdése, vagyis többről van szó, mint a közismert görög-macedón névvita esetében. Pontosabban fogalmazva, a bolgármacedón identitásvita rendezetlensége olyan folyamatokat indított el, melyek érdemben veszélyeztetik a jószomszédi viszonyt, még akkor is, ha a feszültség jóval inkább kitapintható a politikai és az értelmiségi elit körében, mintsem a lakosság kétoldalú és mindennapi kapcsolataiban. És ami a közelmúlt bolgár döntéseit illeti: a Macedón Köztársaság integrációját illető bolgár feltételek megfogalmazása a különböző macedóniai folyamatokra adott logikus válaszként értelmezhető. Egy bolgár kormány nem is nagyon tehet mást, hiszen saját közvéleményének egyre nagyobb elvárásai vannak vele szemben ebben a kérdésben.12 Érdemes néhány gondolat erejéig elidőzni a konkrét bolgár követeléseknél. Nikolaj Mladenov bolgár külügyminiszter 2012 decemberében macedón partneréhez írt levelében három konkrét feltételt fogalmazott meg: legyenek rendszeres közös kormányülések és bizottsági mechanizmus a vitás kérdések megtárgyalására, érdemben történjen előrelépés az infrastrukturális kapcsolatok erősítésére, továbbá a két ország jogilag kötelező formában erősítse meg az akkori miniszterelnökök (Ivan Kosztov bolgár és 2013. tavasz 177
