Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 1. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Szörényi Attila: Adalékok a Vogeler-ügy diplomáciatörténetéhez, 1949-1951
Adalékok a Vogeler-ügy diplomáciatörténetéhez Szviridov tábornok kapcsolata a Vogeler-üggyel A magyar források nem tesznek említést róla, azonban az amerikai iratokban Vlagyimir Petrovics Szviridov tábornoknak, Ausztria szovjet főbiztosának és egyben a szovjet Központi Hadseregcsoport főparancsnokának122 neve is felmerül a Vogeler-üggyel kapcsolatban. 1951. február 19-én Walter J. Donnelly, az Egyesült Államok ausztriai főbiztosa táviratban felvetette Washingtonnak, hogy megkérdezné Szviridov tábornokot, véleménye szerint tudna-e ő vagy Donnelly valamit tenni Vogeler kiszabadulása érdekében. Az amerikai főbiztos azért tette ezt a javaslatot, mert értékelése szerint a kommunista sajtó erősödő Amerika-ellenes kirohanásaival ellentétben, az ausztriai szovjet hatóságok abban az időben feltűnően igyekeztek demonstrálni, hogy udvarias és korrekt viszonyra törekszenek a nyugati megszálló hatalmakkal. Ezt a szokatlan nyájasságot akarta kihasználni Donnelly.123 Miután a State Department jelezte, hogy nincs ellenvetése,124 Donnelly két nappal később, az osztrák SZEB következő ülése után felkereste irodájában Szviridovot. A szovjet tábornok, mikor Donnelly előadta, hogy Vogeler ügyében fordul hozzá, „úgy tett, mintha soha nem hallott volna az esetről". Az amerikai felvetette szovjet kollégájának, hogy „bizonyosan nagyon fogják őt érdekelni az ügy humanitárius aspektusai, és nagyra értékelné, ha Szviridov megosztaná vele ötleteit arra nézve, mit tehetne ő vagy Donnelly Vogeler azonnali szabadon engedése érdekében". A szovjet főbiztost láthatólag nagyon kényelmetlenül érintette a kérés, és el is mondta amerikai kollégájának, hogy kellemetlen számára a dolog, mert egy harmadik országról van szó, amelynek ügyeibe nem avatkozhat be „közvetlenül". Ugyanakkor Donnelly megítélése szerint hatott orosz kollégájára a humanitárius célú érvelés, miszerint Vogeler gyerekei egyedül maradtak anyjukkal, ráadásul csúfolják őket az iskolában, mert apjuk börtönben ül. Szviridov közölte, hogy „nem tud semmit az ügyről, ezért konzultálnia kell a jogtanácsosaival". Végül, némi hezitálás után annyit mondott, hogy „esetleg találhatunk módot, hogy tegyünk valamit az ügyben, bár nem Magyarország főbiztosa vagyok, hanem Ausztriáé". A tábornok érdeklődött amerikai kollégájától a Vogeler-ügy részletei iránt, de többször elismételte, hogy „egyelőre semmit nem tud mondani és semmit nem tud ígérni, de konzultálni fog a jogtanácsosaival, hogy lehet-e tenni valamit". Donnelly távozásakor még látta, hogy Szviridov rögtön hívatta is jogtanácsosait, valamint helyettesét, Cinyev tábornokot.125 Maguk az amerikai diplomaták sem tudták, hogy lett-e Donnelly közbenjárásának bármi eredménye.126 A tény, hogy két hónappal később valóban szabadon bocsátották Vogelert, utalhatna arra, hogy szovjet közbenjárás történt, azonban az ügy addigi történetét ismerve, ez nem valószínű. A magas szinten felvetett Gubicsev-esetkor sokkal inkább indokolt lett volna, hogy a szovjetek közbenjárjanak Vogeler érdekében. 2023. tavasz 159
