Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 1. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Szörényi Attila: Adalékok a Vogeler-ügy diplomáciatörténetéhez, 1949-1951
Adalékok a Vogeler-ügy diplomáciatörténetéhez frekvenciaváltás sok országban nehézségeket okozna a VOA vételében, és kétségtelenül súlyos interferenciához vezetne sok olyan adás esetében, amelyet baráti országok sugároznak" - indokolta álláspontját Washington Davisnek.95 A State Department nem is tartotta tanácsosnak a kérdés technikai részleteit feszegetni, mivel a valóság az volt, hogy a koppenhágai egyezmény96 a Petőfi rádiónak 63 km sugarú interferenciamentes vételkörzetet biztosított, ezt azonban a müncheni VOA-adó, amely a Koppenhága által előírtnál kétszer nagyobb teljesítménnyel sugárzott, 33 km-re csökkentette.97 Májusban a magyar fél írásos nyilatkozatot kért az Egyesült Államoktól - a többi között - arról, hogy Vogeler kiengedése esetén megszünteti a zavaró rádióadást. (Ezt azután Budapest presztízsokokból nyilvánosságra is kívánta hozni.)98 Az amerikai kül- ügy csak annyit jelentett ki és foglalt írásba, hogy március 15-én (tehát jóval azelőtt, hogy a Vogeler-ügyben felmerült volna a téma!) a koppenhágai egyezménnyel összhangban 1195-ről 119699 kHz-re módosította a kérdéses adás hullámhosszát, hogy elkerülje az interferenciát.100 Amint látható, a VOA kérdésében az amerikaiak június 16-ig sem tettek semmilyen engedményt Vogelerrel összefüggésben; a magyar felet azonban ez nem zavarta, hiszen az említett napon Béréi jóvá is hagyta a megállapodást. Mi jött később mégis közbe, miért visszakozott Béréi június 19-én? Az a helyzet állt elő, hogy míg a tárgyalások folytak, a VOA bejelentette, hogy június 15-től újraindulnak a magyar nyelvű adások, a március 15-e előtt használt101 frekvencián.102 Ez a magyar kormánynak egyértelműen hátrányos volt, hiszen a március 15-i hullámhosszváltást kívánták propagandacélokra használni - ez lett volna az egyik fontos engedmény, amire „rákényszerítették" az Egyesült Államokat. Béréi azt is felrótta, hogy a Petőfi rádiót továbbra is zavarja a VOA. A magyar fél kétségtelenül valamilyen világosan felmutatható frekvenciaváltást akart kicsikarni, nem a sugárzás megszüntetésére koncentráltak: Béréi még javasolta is(!), hogy folytatódjon más hullámhosszon a magyar adás. Mivel gyakorlatilag nüánsznyi különbségről volt szó, gyanítható, hogy más is közrejátszott a magyar fél hirtelen visszakozásában. Egyrészt a Petőfi rádióval való interferencia valóban fennmaradt, de ez ugyanígy volt június 16-án is, amikor Béréi bejelentette, hogy elfogadják az ajánlatot. Az akkori állapothoz képest változás nem történt. Davis követ beszámolt róla, hogy Béréi maga is bizonytalannak tűnt a részleteket illetően: csupán az illetékes magyar „technikusok" szakvéleményét idézte, hozzátéve, hogy ő maga a kérdéshez nem ért.103 Lehetséges, hogy Rákosi még az utolsó pillanatban megvizsgáltatta a VOA-interferencia aktuális helyzetét, és negatív szakvéleményt kapott.104 Másrészt az a tény is közrejátszhatott a magyar hozzáállás változásában, hogy június 18-án az amerikai sajtó megszellőztette Vogeler közeli kiszabadulásának hírét.105 Gyanúsnak tűnik, hogy a magyar visszakozás éppen másnap, 19-én történt (bár a kiszivárogtatás ügyét Béréi aznap nem, csak 20-án említette Davisnek, egy gúnyos 2013. tavasz 155
