Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 1. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Szörényi Attila: Adalékok a Vogeler-ügy diplomáciatörténetéhez, 1949-1951
Adalékok a Vogeler-ügy diplomáciatörténetéhez A következő napokban a dokumentumok tanúsága szerint kisebb súrlódás alakult ki (illetve került felszínre) a követ és a katonai attasé között, az utóbbi hivatalának létszáma miatt. (Ehhez hátteret szolgáltat Vogeler egyik feljegyzése, mely szerint Kraft magánbeszélgetésen elmondta neki, hogy Davis követ addig dél-amerikai országokban szolgált, ezért az itteni viszonyokhoz nem ért, azonban féltékeny a katonai attasé hivatalának nagyságára.)46 Davis megtáviratozta Washingtonnak, hogy véleménye szerint az attasé irodájának létszámát (hét katonatiszt) a nyílt feladatok ellátása nem indokolja, és ez magyar ellenlépésekhez vezethet. Ennek elkerülése érdekében azt javasolta, hogy a bécsi eltávozáson lévő Hoyne egyelőre ne térjen vissza Budapestre.47 Kraft - saját központjának írt táviratában - egyetértett a Hoyne-ra vonatkozó javaslattal, hozzátéve, hogy valószínűleg szükséges lesz a létszámcsökkentés, mert „való igaz, hogy a tisztek száma kiugró a többi nyugati képviselethez képest, ami túlzott figyelmet irányít a hivatal egészére és az egyes munkatársakra, ezért a hatékonyság romlását eredményezi". Hozzátette azonban, hogy e csökkentésnek a hivatal javaslata alapján kell megtörténnie.48 Az ügy ekkor már túllépett a budapesti követség keretein, és az intézményi rivalizálás jegyeit öltötte magára. Az attasé ugyanis a védelmi minisztériumtól azt a választ kapta, hogy „tájékoztassa a követet, a hadsereg nem kíván foglalkozni az attasé munkatársai számának csökkentésével". Davis ehhez csak annyit fűzött hozzá, hogy „reméli, a döntés joga a külügy kezében van".49 A State Department ekkor az egész szovjet blokkra kiterjedő egyeztetést kezdeményezett a védelmi minisztériummal, a katonai attaséi hivatalok személyzetével kapcsolatban.50 Ennek eredménye ismeretlen, azonban valószínűleg megegyezésre jutottak a felek, mert ilyen jellegű nézeteltérés nem merül fel többet az iratokban. Január elejére az attasé hivatala már saját munkatársainak ajánlott visszahívási sorrendjét (1-5.) is felállította, arra az esetre, ha a magyar kormány a létszám csökkentését követelné - azzal a megjegyezéssel, hogy amennyiben a magyarok név szerint nyilvánítanak valakit persona non gratának, nem lesz választási lehetőség.51 Hogy milyen súlyosnak értékelte a követség a helyzetet, az abból látható, hogy ugyanebben az időben a követ elrendelte, állítsanak össze egy új kiürítési tervet, amely magában foglalja a minősített iratok gyors megsemmisítésének, valamint az alkalmazottak és a legfontosabb vagyontárgyak evakuációjának módját. Davis szerint azért volt erre szükség, mert a konzulátusok bezárása vagy a Vogeler-per miatti magyar megtorlás következtében olyan helyzet állhat elő, amelyben „az alkalmazottak egy részének vagy egészének igen rövid időn belül el kell hagynia az országot".52 2013. tavasz 147
