Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 1. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Szörényi Attila: Adalékok a Vogeler-ügy diplomáciatörténetéhez, 1949-1951
Adalékok a Vogeler-ügy diplomáciatörténetéhez „Bár Jacobsont [...] kiengedték, feltehetően az USA megbékítésének céljával, Vogelerrel kapcsolatban semmi nem történt [...] úgy véljük, Jacobson szabadon bocsátása ellenére folytatnunk kell a tervezett megtorló intézkedéseket. E lépés [...], úgy hisszük, sikerétől függetlenül - bár Jacobson elengedése azt jelzi, intézkedéseinknek van bizonyos hatásuk - hasznos lesz abból a szempontból, hogy csökkenteni fogja amerikaiak letartóztatásának esélyét Magyarországon és más csatlós országokban, ahol Amerikát érintő »kémpereket« terveznek" - szólt Perkins újabb indoklása Acheson külügyminiszter számára.17 Davis hiába ajánlotta fel 30-án, a Béréi Andornál tett újabb látogatásán, hogy „kezdjék tiszta lappal" az új évet, a magyarok engedjék el Vogelert, Amerika pedig eltekint a további szankcióktól, Béréi nem fogadta kedvezően a javaslatot.18 Ennek megfelelően a követ utasítást kapott Washingtonból, hogy közölje a magyar Külügyminisztériummal: megkapta a New York-i és a clevelandi magyar konzulátus bezáratására vonatkozó jegyzéket, de „kérésére" az Egyesült Államok kormánya még néhány napot vár, legkésőbb január 3-ig, hátha Budapest változtat az álláspontján.19 Az eltökélt magyar vezetésre ez sem volt hatással, ezért a konzulátusokat január 15-i hatállyal bezáratták. Erre az időre a State Department már beletörődött, hogy nem áll módjában megakadályozni Vogeler bíróság elé állítását. Azon az állásponton voltak, hogy „a jelen helyzetben további megtorló intézkedések és nyilvános tiltakozás (1) csupán csökkentené annak esélyét, hogy a magyar kormány valamilyen békülékeny gesztust tehessen elfogadhatatlan mértékű arcvesztés nélkül, (2) megerősítené a magyarok abbéli meggyőződését, hogy Vogeler kiemelkedő fontosságú amerikai ügynök". A per lezárulta utáni időszakra nézve központja azt is közölte Davisszel, hogy „kutatják a gazdasági megtorló intézkedések lehetőségét, azonban mivel ezeket az USA-nak valószínűleg egyoldalúan kellene életbe léptetnie, és mivel a Magyarországgal fennálló gazdasági kapcsolatok szintje alacsony, ezért hatékonyságuk csak korlátozott lenne. A restitúció ügyén kívül Nyugat-Németországban is kevés esély van gazdasági ellenlépések megtételére." A State Department értékelése szerint a további lépések nagyban függenek Davis és Rákosi találkozójától.20 Davis első látogatása Rákosinál Sem a magyar külügyi iratok, sem Rákosi Mátyás titkárságának anyagai nem őrizték meg azt a tényt, hogy Nathaniel P. Davis 1950. január 19-én Rákosinál járt. A State Department dokumentumai között azonban szerencsére fennmaradt a követ jelentése e találkozóról,21 aminek azért van különös jelentősége, mert Rákosi ekkor jelentette be Davisnek, hogy Vogeler ügyében hamarosan bírósági tárgyalás lesz. 2013. tavasz 143
