Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 1. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Szörényi Attila: Adalékok a Vogeler-ügy diplomáciatörténetéhez, 1949-1951
Adalékok a Vogeler-ügy diplomáciatörténetéhez, 1949-1951 Szörényi Attila R obert Vogelernek, a New York-i International Telephone and Telegraph Corp. és az International Standard Electric Corp. vezető tisztségviselőjének és budapesti képviselőjének a Standard-ügy1 kapcsán történt 1949. novemberi letartóztatása jelentős diplomáciai következményekkel járt az amerikai-magyar viszonylatban, s másfél évre alapvetően meghatározta Magyarország és az USA államközi kapcsolatait. A Vogeler-ügy diplomáciai vonulatának fő fordulatait magyar levéltári dokumentumok - és legújabban amerikai források - alapján a szakirodalomban2 már bemutatták, jelen tanulmányomban ezért olyan adalékokra (eseményekre, részletekre, szempontokra, valamint háttér-információkra) helyezem a hangsúlyt - elsősorban az amerikai levéltári anyag segítségével3 -, amelyek az eddig napvilágot látott munkákban nem szerepelnek, azonban fontosak az ügy teljes megértéséhez.4 Kezdeti próbálkozások és retorziók Robert Vogeler 1949. november 18-i eltűnését követően a magyar Külügyminisztérium csak 22-én ismerte be, hogy az amerikai állampolgár a magyar hatóságok őrizetében van. Ezen a napon sajtóközlemény is megjelent - egyértelműen a külföldi diplomáciai nyomás hatására -, mely hírül adta, hogy Vogeler (és Edgar Sanders) már „részletes beismerő vallomást tett" szabotázs- és kémtevékenységéről.5 Az alig egy hónapja érkezett új amerikai követ, Nathaniel P. Davis közölte Kállai Gyula külügyminiszterrel, hogy véleménye szerint az lenne „a legjobb mód annak elkerülésére, hogy súlyos vitává fajuljon az ügy", ha kiutasítanák Vogelert.6 A State Department táviratban biztosította Davist, hogy megítélésük szerint „kellő érzékkel és megfontolással" cselekedett eddig az ügyben, és egyetértenek azzal, hogy az elsődleges cél rávenni a magyar kormányt Vogeler kiutasítására. Ennek érdekében tanácsosnak látták „elkerülni vagy háttérbe szorítani a presztízskérdéseket", amelyek megkeményíthetik a magyar álláspontot. Washington azt javasolta, hogy egyelőre csak a tényeket közöljék a sajtóval, az ügy „felfújódását" elkerülendő.7 2013. tavasz 141
