Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 1. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Garadnai Zoltán: Fock Jenő miniszterelnök franciaországi útja (1968. március 25-30.)
Fock Jenő miniszterelnök franciaországi útja veszély esetleges újraéledése elkerülése érdekében kezdték a bilaterális kapcsolatokat kiépíteni, amelyek megszakadása már a németeket is érzékenyen érintené.53 A magyar jegyzőkönyv szerint ez így hangzott el: „... különösen fontos, hogy Kelet- és Nyugat- Európa államai között széles körű állandó együttműködés alakuljon ki annak érdekében, hogy Németországot megfelelően körülhatároljuk".54 Fock Jenő kijelentette ugyan, hogy megértette a franciák álláspontját, de válaszában (a magyar-francia diplomáciai tárgyalások során immár sokadszorra) az NDK elismerésének kérdését vetette fel, ismét megerősítve azt a magyar álláspontot, hogy azonnal felveszik a diplomáciai kapcsolatot az NSZK-val, mihelyt az elismeri az NDK-t. Fock ezután (mivel szemmel látható volt, hogy a két fél lényegében ismét elbeszél egymás mellett) nem kívánta tovább feszegetni ezt a kérdést, és De Gaulle elnököt meghívta egy hivatalos magyarországi látogatásra - aki azt elviekben elfogadta azzal, hogy előbb Romániába megy majd.55 Fock Jenő De Gaulle elnöknek a romániai útjára tett utalása kapcsán ismét visszatért a Trianonra vonatkozó francia felvetésekre, és kijelentette, hogy ha a romániai és a magyarországi utazás között hosszú idő telne el, a nemzetközi sajtó minden bizonnyal a feszült magyar-román kapcsolatok összefüggéseibe helyezné azt, amit nem tartott helyesnek. A francia és a magyar tárgyalási jegyzőkönyv ezen a részen lényegesen eltér egymástól: ... gondoljon arra, amit Ön mondott Trianonnal kapcsolatban, s arra is, hogy a következő útja Romániába vezet. Ön nagyon jól tudja, hogy ott jelentős számban magyarok élnek. Mi ezt a kérdést nem szoktuk a külvilág előtt emlegetni, de a magyarok egyharmada él Romániában, és ha Ön romániai látogatását követően sok idő múlva látogat hozzánk, ezzel helytelen nézetek erősödnének meg. Másik dolog: Ön tudja, hogy a Varsói Szerződésnek Románia nem a legszilárdabb tagja. S Ön nem akarhatja, hogy az Ön romániai látogatása kiélezze Románia és Magyarország vagy Románia és a Varsói Szerződés más országa közötti viszonyt, s ezzel nem kívánatos feszültséget erősítene meg Európában.56 De Gaulle elismerte a magyar felvetés jogosságát, és a magyar jegyzőkönyv szerint kijelentette, hogy „érti a dolgot". A francia nyelvű jegyzőkönyv szerint azonban De Gaulle szélesebb összefüggésekbe helyezte keleti útjait, melyek sorában a romániai út a harmadik volt. Nem titkolta, hogy ebben a sorrendben a hagyományos orosz-, lengyel- és román-francia kapcsolatok is szerepet játszanak, és „üzenetet" küldve a magyaroknak kijelentette: „Az kell, hogy a közeledési politikánk a gyakorlati kapcsolatok területén konkretizálódjék, a kulturális, gazdasági és politikai területen. Ez az, ami a legfontosabb a számunkra, ez a közeledés."57 2013. tavasz 125
