Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 1. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Garadnai Zoltán: Fock Jenő miniszterelnök franciaországi útja (1968. március 25-30.)
Fock Jenő miniszterelnök franciaországi útja Péter János az 1968. február 7-i kormányülésen adott tájékoztatást az út előkészítéséről, melynek eredményeképpen a kormány határozatot hozott a látogatásról.23 A kapcsolatok továbbfejlesztését a szovjet diplomácia is támogatta. Ennek jegyében 1968. február 28-án Valerian Zorin szovjet nagykövet24 a két nagykövetség közötti rendszeres konzultáció részeként Párizsban felkereste magyar partnerét, Valkó Mártont,25 aki tájékoztatta őt a magyar kormányfő esedékes programjáról, egyúttal kérdéseket is tett fel neki a De Gaulle-nál folytatott korábbi megbeszéléseire vonatkozóan. A szovjet nagykövet a magyar-francia kétoldalú kapcsolatokról nyilatkozva kifejtette, hogy célszerűnek tartja azok fejlesztését, mivel kitapintható a franciák érdekeltsége valamennyi szocialista ország irányába. A szovjet nagykövet mellett a magyar diplomatát a cseh, a lengyel és a bolgár nagykövet is tájékoztatta kormányfője, illetve pártvezetője francia- országi látogatásai során szerzett tapasztalatairól.26 A látogatás előkészítéséhez tartozott, hogy 1968. március 17-én Csákány István a Sajtóosztály részéről fogadta Serge Chivasky-t, a L'Humanité munkatársát, aki bizalmasan tájékoztatta a magyar diplomatát a Gastambide nagykövet által a francia újságírócsoportnak adott interjúról. A beszámoló szerint a budapesti francia nagykövet közölte az újságírókkal, hogy a jelen időszak a legalkalmasabb a két ország közötti bilaterális kapcsolatok fejlesztésére. Azon véleményének is hangot adott, hogy a magyar kormányfő megtalálja a számításait Párizsban, mivel azok megegyeznek a francia érdekekkel, és Franciaországnak szándékában áll több kelet-európai országgal is érdemi, gazdasági megállapodást kötni, mert később azok megvalósítását a várható események és az NSZK törekvései gátolhatják. Ezen a tájékoztatón a nagykövet kifejtette azt a nézetét is, hogy az NSZK a közeljövőben kezdeményezően fog fellépni a kelet-európai országokkal létesítendő gazdasági kapcsolatok skálájának szélesítése érdekében, és ha arra szükség van, anyagi áldozatok meghozására is kész lesz. Hozzátette továbbá, hogy Franciaországnak mind külpolitikájából, mind egyéb gazdasági elgondolásaiból fakadóan érdekében áll a kelet-európai kapcsolatok fejlesztése, és kifejtette azon véleményét is, hogy a vietnami háború befejezése esetén egyes kelet-európai államok közeledő lépéseket fognak tenni az Egyesült Államok irányába.27 Gastambide nagykövet bizonyára tudta, hogy kijelentései nem maradnak szűk körben, ezért feltételezhetjük, hogy a francia diplomácia ebben a formában is bátorító üzenetet küldött a magyar vezetőknek a tárgyalások megfelelő előkészítése érdekében. Magyar részről vették az adást, és Ben- kei András belügyminiszter 1968. március 22-én küldte át Péter János külügyminiszternek28 a francia nagykövet kijelentéseiről készített összefoglalót. Ez lényegében új információt nem tartalmazott, azonban megerősítette a francia újságíró által közölteket.29 Péter János 1968. március 19-én véglegesítette és terjesztette a Politikai Bizottság elé Fock Jenő miniszterelnök tárgyalási tematikáját.30 Ezzel és a látogatással kapcsolatos kérdésekkel a PB március 19-i ülése foglalkozott. Az út politikai-ideológiai jelentőségével a kommunista vezetők is tisztában voltak, hiszen ez volt az első miniszterelnöki 2013. tavasz 119
