Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 1. szám - KATONAPOLITIKA ÉS NONPROLIFERÁCIÓ - Mezey Mariann: Az Európai Unió és a proliferáció elleni küzdelem
Mezey Mariann Rakétavédelem, „csillagháború" A honvédelem egyik célja a külső veszélyek távol tartása az adott ország területétől, lakosaitól. Bár a fegyverkezési verseny révén a szuperhatalmak közötti erőegyensúly és a kölcsönösen garantált megsemmisítés képessége fejlődött ki, a tömegpusztító fegyverekkel való „első csapásmérés képességének" ismételt megteremtése „vonzó cél" maradt. Ezt valószínűleg egy regionális rakétavédelmi rendszer is közelebb hozná. A rakétavédelem mégsem nyújthat teljes biztonságot, mert pl. újfajta rakéták azt áttörhetnék. Emellett fegyverkezési versenyt generálhatna, a fegyverzetkorlátozási egyezmények egy részének felmondásához vezethet, vagy azokat de facto hatályon kívül helyezné. Az USA országos rakétapajzsa (National Missile Defense, NMD) Az USA 2001-ben felmondta az ABM-szerződést. Rakétavédelmi rendszerének célja, hogy védelmet nyújtson az Eszak-Korea vagy Irán felől érkező esetleges támadás ellen. A rendszer részeit képezik a világűrbe telepített új lézerfegyverek is (pl. SBL, ABL, GBL). A rakétapajzs kifejlesztése alkalmas lehet ugyanakkor az első csapást mérő képessége visszanyerésére, az abszolút katonai fölény megszerzésére is. A hatásos rakétavédelem kiszámíthatatlanságot visz az elsőre következő második atomcsapás szilárdnak hitt logikájába. Ráadásul a rakéta csak egyfajta hordozója a robbanóanyagnak, hiszen a terrorizmus eszköze lehet pl. a „táskaatombomba" - és ezt akár egy személy is hordozhatja. A DCI-ban lefektetett haditechnikai fejlesztések és katonai beszerzések, valamint a rakétavédelem fontosságát az is jelzi, hogy a Pentagonban külön miniszterhelyettesi posztot hoztak létre a felügyeletére. Az USA beilleszti a nukleáris elrettentést a stratégiájába, és a kis (helyi) háborúkban bevethető, csökkentett hatóerejű nukleáris (pl. bunkerromboló) eszközök kifejlesztése zajlik, hogy fokozza az elrettentést. Ezzel párhuzamosan történik a pusztítás helyett az akarat megtörésére irányuló, ún. nem halálos fegyverek kipróbálása, valamint új idegélettani és pszichológiai fegyverek kifejlesztése (Effect Based Operations, EBO). Az EU-államok többsége nem ért egyet az NMD-vel, mert még az atomsorompó- szerződést is veszélyeztethetné, és a fegyverkezési verseny új „csillagháborús Maginot- vonalat építő" költséges fordulójába, egy újabb hidegháborúba vihetne. Mindamellett a GPALS-ról (Global Protection Against Limited Strikes) 2008 közepén aláírták az USA és Lengyelország, illetve az USA és a Cseh Köztársaság közötti bilaterális szerződést. Ez eltér a régebben tapasztalt, inkább multilaterális nemzetközi szerződési gyakorlattól. Elképzelhető, hogy a jövőben is bilaterális - de talán még ratifikálást sem igénylő, már aláíráskor hatályba lépő - szerződések születhetnek, pl. Törökországgal, Grúziával, Ukrajnával stb. 112 Külügyi Szemle
