Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 1. szám - AZ "ARAB TAVASZ" TÁRSADALMI-GAZDASÁGI KONTEXTUSA - Szigetvári Tamás: Az "arab tavasz" gazdasági vonatkozásai
Az „arab tavasz" gazdasági vonatkozásai a beruházásokban (-26%), a feldolgozóiparban (-11%) és az építőiparban (-9%). Az egyiptomi kikötők kiesése elterelte a tranzitforgalom egy részét, elsősorban Izrael és Málta felé. A turizmus visszaesése miatt kieső bevételek nemcsak Egyiptomot, de Tunéziát és Szíriát is komolyan sújtották, hiszen mindegyik esetében az egyik legfontosabb bevételi forrást jelenti ez a szektor. Az arab tavasz eseményei éppen az év első negyedében érték el csúcspontjukat, ami az érintett országokba irányuló turizmus egyik kiemelt időszaka. Egyiptom esetében az első félévben összesen 28%-kal kevesebb turista érkezett; a mintegy két és fél millió turista kiesése mintegy 2-3 milliárd dollárnyi bevétel elmaradását is jelenti egyben. Tunéziában a turisták számának 50%-os, a bevételek 25-30%-os visszaesésével számolnak 2011-re, ami itt is 2 milliárd dollár kiesését jelenti. Ez csak részben a tunéziai változások következménye; sokkal inkább a líbiai háborúé, részben annak elrettentő hatása miatt, részben azért, mert a korábban Tunéziát felkereső hétmillió turistából kétmillió Líbiából érkezett. Szíriában is a turizmusból él a foglalkoztatottak elég jelentős része, és ez a szektor termeli ki a GDP 12%-át, ami - bár hivatalos becslések nincsenek - valószínűleg jelentősen visszaesett a helyi lázongások miatt. A turizmus nagyon érzékeny a biztonságos környezetre; a forrongások, terrorcselekmények elriasztják, és - a korábbi tapasztalatok szerint - akár évekbe is telhet, mire sikerül helyreállítani a korábbi szintet. Feltéve persze, hogy sikerül stabil politikai-gazdasági rendszert kiépíteni. Tunéziában Ben Ali, Egyiptomban Mubárak elnök távozása után lassan normalizálódott ugyan a helyzet, de a gazdaság továbbra is messze a potenciális szint alatt teljesített. 2011 második felében lassú talpra állás volt érzékelhető. Egyiptomban a fogyasztás és az építőipar teljesítménye is emelkedett, ami az év második felében 3% körüli növekedést jelentett.14 Egész évre vetítve Egyiptom esetében a várt 5,1% helyett 1,2%-kal nőtt, míg Tunéziában 3,7%-os növekedés helyett 0,7%-kal csökkent a GDP. Líbia esetében, ahol polgárháborús helyzet alakult ki, katonai akciókra is sor került, és a konfliktus több mint fél évig tartott, még komolyabbak voltak az anyagi áldozatok: az olajexport leállása és a gazdaság többi szektorának megbénulása miatt az éves GDP a felére esett vissza. Szíriában kezdetben lokalizáltan, de később egyre fokozódó intenzitással jelentkezett a konfliktus, ami 2011-ben a korábban prognosztizált 5,5%-os növekedés helyett a GDP 2%-os visszaesését eredményezte, és a 2012-es kilátások egyelőre megjósolhatatla- nok, hiszen a konfliktus további eszkalálódása várható. 2012. tavasz 93
