Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 1. szám - AZ "ARAB TAVASZ" TÁRSADALMI-GAZDASÁGI KONTEXTUSA - Szigetvári Tamás: Az "arab tavasz" gazdasági vonatkozásai
Az „arab tavasz" gazdasági vonatkozásai egyértelműen romlottak az utóbbi években;6 azon belül is a korrupció vált a lakosság számára a politikai rendszer egyik legelutasítottabb elemévé. A privatizációval tulajdonossá vált és meggazdagodott, hatalom közeli gazdasági elit és a reformok veszteseivé lett tömegek közötti szakadék egyre inkább nőtt. A munkanélküliség alig csökkent, az életszínvonal változását a GDP-nél jobban tükröző HDI-mutató7 értéke alacsony maradt, alig javult. A szegénység és a társadalmi egyenlőtlenség szintje, ami más fejlődő országokéval összehasonlítva korábban viszonylag alacsony volt, megemelkedett. A reformok keretében visszatérően csökkenteni kívánt ártámogatások (élelmiszer, üzemanyag) komoly lakossági ellenállást váltottak ki. Tunézia esetében hasonlóan sikeres kétezres évekről beszélhetünk. A gazdasági szerkezetátalakítás többé-kevésbé végbement, a termelékenység (TFP) emelkedése javította az ország versenyképességét, nőtt az országba érkező külföldi tőkebefektetések mennyisége. A jó gazdasági eredményeket azonban itt is beárnyékolták a növekvő társadalmi feszültségek, a tartósan jelenlévő munkanélküliség (főleg a fiatalok között). A reformok utáni időszak makrogazdasági szempontból Jordánia számára is sikeresnek mondható: 2000 és 2007 között ott is 6,5% fölött volt az átlagos GDP-növekedési ütem. A növekedés egyik húzóerejét a jelentős külföldi működőtőke-beáramlás jelentette, és kitüntetett szerepük volt ebben más arab országok befektetőinek. A munkanélküliség és a lakosság által érzékelt korrupció azonban Jordániában is emelkedett ezekben az években. Marokkóban a gazdasági reformok keretében igyekeztek a tudásalapú szektorokat fejleszteni, illetve központi szerepet kapott a munkahelyteremtés is. A 4-5%-os növekedés a kétezres években nemcsak meghaladta a korábbi évek átlagát, de jóval kiegyenlítettebb is volt, egyre kevésbé függött a mezőgazdasági termelés ingadozásától. Összességében tehát elmondhatjuk, hogy néhány arab országban ígéretesnek látszó reformfolyamat indult meg, amely a kilencvenes években ugyan rendkívül lassan haladt előre, a kétezres évektől azonban új lendületet vett, és viszonylag jelentős gazdasági növekedési ütemet tett lehetővé ezekben az országokban. Ám szinte mindegyikük esetében komoly társadalmi feszültségek keletkeztek, amelyek kezelése egyre nehezebb feladatot jelentett az érintett politikai vezetések számára. A világgazdasági válság hatása A világgazdasági válság, bár közvetlenül nem játszott szerepet az arab tavasz kitörésében, közvetve, a lassuló gazdasági növekedés és az elbizonytalanodó gazdasági környezet, valamint a csökkenő külső bevételek révén szerepet játszottak az elégedetlenség továbbfokozódásában. 2012. tavasz 89
