Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 4. szám - MAGYARORSZÁG ÉS A NEMZETKÖZI JOG - Németh Csaba: Az Európai Bíróság döntött a Sólyom-ügyben
Az Európai Bíróság döntött a Sólyom-ügyben Szlovákia álláspontja az volt, hogy mivel nem követett el jogsértést, és az EU-jog sem alkalmazható a jelen ügyben, a jogsértés megismétlésének veszélye sem állhat fenn. A magyar kereseti kérelem egy jövőbeni jogsértés megállapítására irányul, mely végső soron Szlovákia védekezéshez való jogát sérti. Végül, a két tagállamnak az állított jogsértést követő kapcsolatában tapasztalható javulás ugyancsak azt bizonyítja, hogy az állítólagos jogsértés a jövőben nem fog megismétlődni.45 Magyarország negyedik kereseti kérelme arra irányult, hogy amennyiben a Bíróság azt állapítaná meg, hogy a jelen esetben az uniós jog helyett a nemzetközi jog alkalmazandó, akkor a testület tisztázza az EUMSZ 21. szakaszának és az Irányelvnek a személyi hatályát, különösen azt, hogy a nemzetközi jogi korlátozások a tagállami államfőkön túl egyéb személyekre is kiterjednek-e. Szlovákia viszont azzal érvelt, hogy a negyedik kereseti kérelem nem érinti a felek közötti jogvitát. A Bíróság a két utolsóként vizsgált kereseti kérelemre vonatkozóan megjegyezte, hogy az EUMSZ 259. szakasza szerinti eljárás a jogsértés megállapítására és megszüntetésére irányul.46 Erre tekintettel egy jövőbeni jogsértés megállapítására irányuló kereseti kérelem az EUMSZ 259. szakasza alapján nem lehet megalapozott.47 Továbbá megjegyezte, hogy Magyarország csak a jogsértés ismétlődésének veszélyére utalt, nem állította, hogy ez az ismétlődés önmagában az EU-jog megsértése lenne. Negyedik kereseti kérelmével pedig Magyarország gyakorlatilag az uniós jog értelmezését kéri, és nem egy, a Szlovákia által elkövetett jogsértésre utal. Továbbá az értelmezendő jogi kérdés nem függ össze a jelen üggyel érintett jogsértéssel. A fentiek miatt a Bíróság ezeket a kereseti kérelmeket is elutasította.48 A Bíróság döntése és a perköltségek viselése A Bíróság tehát a fentiekre tekintettel Magyarország összes kereseti kérelmét elutasította: döntése szerint Szlovákia nem sértette meg az EU-jogot Sólyom László ügyében. A pervesztességre tekintettel az eljárási költségeket Magyarországnak kell viselnie.49 A bírósági döntés melletti és elleni érvek A Bíróság döntése melletti érvek A döntés melletti érvek egyértelműen meghatározhatóak. A Bíróság elutasító ítélete diplomáciai szempontból kevesebb fejtörést okoz, hiszen nem találta jogellenesnek a már megtörtént szlovák lépést, és rövid távon lezárta az ügyet. A Bíróság továbbá nem vállalta fel az uniós hatáskörök kiterjesztésének lehetőségét az ügyben, mely kétség kívül vitákra adott volna okot a már jelenleg is megosztott és válságban lévő EU-ban. A Bíróságnak az egyes kérelmekről hozott döntései megalapozottak, mindössze egyről lehet vitatkozni. 2012. tél 213
