Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 4. szám - MAGYARORSZÁG ÉS A NEMZETKÖZI JOG - Törő Csaba: Nemzetközi normák és diplomácia a Szafarov-ügyben: valóság és felfogás, jog és politika a magyar-azeri-örmény háromszögben
Törő Csaba valamint az örmény diaszpóra tiltakozásának és dühének fő célpontjává indokolatlanul Magyarország vált annak ellenére, hogy nem a jogsértő kegyelmi döntés gyakorlásában, hanem csak az azt megelőző jogszerű eljárásban működött közre. Az azeri elítélt otthoni kiszabadulását követően kiadott örmény államfői és külügy- minisztériumi nyilatkozatok a korábbi magyar „politikusi" és „kormányzati fogadkozások"30 felülbírálását és a hivatalos álláspont váratlan megváltoztatását sérelmezték. Ezt Magyarország szuverén államként (természetesen nemzetközi kötelezettségei betartása mellett) bármikor megtehette. A magyar kormány nemzeti hatáskörébe tartozó - politikai és diplomáciai következményeit tekintve kockázatos, azonban megengedhető és nemzetközi jogba nem ütköző - döntést hozott a saját megfontolásai és nemzetközi prioritásai alapján. Mivel az ehhez való jogát Örményország sem tudta elvitatni, ezért a magyar álláspontban bekövetkezett alapvető és váratlan fordulat indokait, valamint mozgatórugóit vonta kétségbe. Az örmény fél Magyarországot nem csupán egy meggondolatlanságból, könnyelműségből vagy hiszékenységből elkövetett politikai hibával, hanem tudatos és rosszhiszemű egyezség megkötésével vádolta. Az örmény államfő már az azeri elítélt átszállításának és szabadon engedésének napján, a Jerevánban működő külföldi diplomáciai képviseletek vezetői előtt tett, drámai hangú nyilatkozatában „a magyar és az azeri hatóságok együttes akciójának" és „álnok fejleménynek" minősítette a kialakult helyzetet. Az örmény elnök értelmezése szerint az egész átszállításra azért kerülhetett sor, mert a magyar kormány „alkut kötött az azeri hatóságokkal".31 Az örmény külügyminiszter által később is megismételt álláspont32 nyíltan arra utalt, hogy valami mögöttes és titkolni való cél elérése érdekében következett be fordulat a magyar álláspontban. Magyarországot kétségtelenül az Azerbajdzsánnal fenntartott kapcsolatok szorosabbra fűzésének, kibővítésének, valamint elmélyítésének nyíltan vállalt és követett törekvése vezette, amely attól még nem tisztességtelen vagy jogellenes, hogy egy Örményországgal ellenséges és fegyveres konfliktusban álló ország felé irányul. Amennyiben a magyar és az azeri állam közötti bármilyen együttműködés (kereskedelmi, pénzügyi vagy energetikai) célja, eszköze vagy megvalósítása nem ütközik nemzetközi normákba, az semmilyen tényszerűen megalapozott értékelés szerint nem minősülhet jogellenes vagy tisztességtelen („álnok") magatartásnak vagy cselekménynek. Magyar felelősség az azeri döntésért? Az örmény államfő anélkül ítélte el a magyar hatóságok eljárását, hogy annak szabályszerűségét mérlegelte volna, vagy a magyar kormánytól tájékoztatást és tisztázást kért volna. Ezek elmaradtak, ami gyakorlatilag nagyon megnehezítette, hogy a magyar állam felelőssége tényszerűen értékelhető és megállapítható legyen az Örményország számára nyilvánvalóan sértő és elfogadhatatlan helyzetért. Mivel láthatólag ezt nem 196 Külügyi Szemle
