Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)

2012 / 4. szám - ÚJ KIHÍVÁSOK A MAGYAR KÜLPOLITIKÁBAN - Hettyey András: Az Európai Unió bizalmi válsága, különös tekintettel a bővítéspolitikára

Az Európai Unió bizalmi válsága

6. ábra: A bővítést támogatók aránya hét kelet-európai országban 2007 és 2012 között

(saját összeállítás) _______

80------Lengyelország------Magyarország

—

—" Csehország------Szlovákia

...— Szlovénia—-Románia Bulgária •^«átlag

35

2007 2008/12008/22009/12009/22010/12010/22011/12011/2 2012

Összefoglalás

Kétségtelen, hogy az Európai Unió és az EU-t alkotó államok jelenleg több szintű - gazdasági, politikai és bizalmi - válságban vannak. Jelen tanulmány ezek közül elsősorban az utóbbival foglalkozott, és különböző felmérések alapján megállapította, hogy az európai polgárok egyre csökkenő arányban bíznak az Európai Unióban és annak problémamegoldó képességében. A bizalom hiánya paradox módon éppen a régi tagállamokban mutatható ki a leginkább, noha az európai integráció áldásos hatásai talán éppen ott érezhetőek a legerősebben; a 2004-ben és azt követően csatlakozott államokban nagyobb a bizalom Brüsszel iránt.

A bizalmi válság az Európai Unió egyik legsikeresebb szakpolitikáját, a bővítéspolitikát sem kerülte el. Amint láttuk, az Unió földrajzi szempontból ebben a kérdésben három jól elkülöníthető csoportra osztható: egy erősen szkeptikus mag-Európára, egy mérsékelten szkeptikus déli perifériára és egy bővítéspárti Kelet-Európára. Aggasztó ugyanakkor, hogy a támogatók száma mindhárom térségben felmérésről felmérésre csökken. Mi több, az Unió két legfontosabb országában - Németország és Franciaország - a közvélemény az átlagnál is jóval elutasítóbb az újabb bővítésekkel kapcsolatban. A befogadó országok csekély mértékű lelkesedése mellett nehezíti a bővítéspolitika sikeres

2012. tél

181