Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 4. szám - ÚJ KIHÍVÁSOK A MAGYAR KÜLPOLITIKÁBAN - Pap Norbert: A magyar Balkán-politika kihívásai
Pap Norbert 4 Az 1995. nyári Oluja/Vihar-hadművelet (a horvát nemzeti felszabadító háború részeként) volt az, amely a szocialista-szabaddemokrata Horn-kormány idejében zajlott. Montenegró 2006-os vagy Koszovó 2008-as függetlenné válása, illetve a boszniai alkotmányos válság nem járt a háborús eseményekhez hasonló traumával, így a magyar reakciók sem voltak különösebben erőteljesek: jellemzően az atlanti elkötelezettséget tükrözték. 5 Magyar külpolitika az uniós elnökség után. Budapest: Külügyminisztérium, 2011. 6 „Magyarország nemzeti biztonsági stratégiája". Magyar Közlöny, No. 19. (2012). 1378-1387. o. Elektronikus változat: Kormányportál, http://www.kormany.hU/download/f/49/70000/1035_2012_ korm_hatarozat.pdf, 2012. február 21. 7 Magyar külpolitika 21-25. o. 8 „Magyarország nemzeti biztonsági stratégiája", i. m. 1035/2012 (II. 21.) 10 p. 9 A pozsonyi hídfő, azaz három falu (Dunacsún, Horvátjárfalu, Oroszvár) Csehszlovákiához csatolása tette lehetővé a bős-gabcikovói vízlépcső Magyarországot kiszolgáltatott helyzetbe hozó megépítését. 10 Kocsis Károly:: Az etnikai konfliktusok történeti-földrajzi háttere a volt Jugoszlávia területén. Budapest: Teleki László Alapítvány, 1993. 78. o. 11 A rendszerváltozást követő első évtizedben meghatározóan a Délvidékről és Romániából érkeztek a bevándorlók. Manapság ez változóban van. Az eddigi kibocsátó területekről Magyarországra inkább az idősebbek költöznek át, ami nem oldja meg gondjainkat. A fiatalok egyre inkább Nyugat-Európába mennek, Nagy-Britanniába, Franciaországba, Spanyolországba, Németországba és Olaszországba. Az áttelepültek közül pedig sokán inkább a visszaköltözés mellett döntöttek. Magyarország mint élhető és gazdasági perspektívát nyújtó hely, elveszteni látszik vonzerejét. Ha viszont a felvidéki, romániai, délvidéki magyarság bevándorlása mégis folytatódna, határon túli közösségeik belső megroppanása okozna később óriási károkat. így nem mondhatjuk, hogy van optimális megoldás ezekre a gondokra. 12 A 2006. októberi, belpolitikai okokra visszavezethető utcai zavargások és a rendőrség helyenként túlzottan erőszakos, a törvényességet is átlépő fellépése a nemzetközi közösség számára jelezte, hogy a nyugalmas éveknek vége van. A fokozódó belső feszültségek mellett rövidesen a külső kapcsolatrendszerben is az erősödő konfliktusok kezdtek el dominálni. A magyar kormány nemzetközi szervezetekkel és egyes nemzetközi kötődésű lobbicsoportokkal is konfliktusokba bonyolódott. 13 Magyarországon sem az euroszkepticizmus, sem pedig az EU-fória nem uralkodó, sokkal inkább a közömbösség a jellemző. Ugyanez vonatkozik az ország NATO-tagságára is. A nemzetközi, államközi viták, konfliktusok kapcsán az elitek állásfoglalása többnyire ideológiai, belpolitikai megfontolások által motivált. Ritkán fogalmazódik meg a társadalom széles rétegeit átható vélemény. Ilyen kivételes alkalom volt példának okáért az USA iraki politikáját elítélő, közel 90%- os elutasítás, ami azonban a kormányzatot nem gátolta meg a Washington melletti kiállásban. 14 A ritkásan lakott és biztonságpolitikai szempontból kevésbé frekventált helyen elterülő északi országok ugyan kiterjesztették az 1995-ös csatlakozás idején az EU északi dimenzióit, de a jóval sűrűbben lakott, népességi és részben gazdasági szempontból is sokkal dinamikusabb, továbbá számos biztonsági kockázattal vagy jelentőséggel bíró déli területek mind a NATO, mind pedig az EU számára folyamatosan értékelődnek fel. Összehasonlításul: az 1995-ben csatlakozott három állam (Ausztria, Finnország és Svédország) együttesen 22 milliós, az északiak ezen belül pedig mindösszesen 14 millióan vannak. A 2004-es, 10 tagállammal (azon belül a posztszocialista tömb 8 országával) történt keleti bővítés valóban nagy jelentőségű: több mint 72 millió főt, és az EU keleti dimenzióinak valódi kiterjesztését jelenti. A két mediterrán szigetállam mindegyike stratégiai szempontból kiemelkedő helyen fekvő tényező. Közülük a megosztott Ciprus déli felének integrálásával az EU-ba korporálódott egy biztonságpolitikai konfliktus is. A 2007-es balkáni bővítés esetében Románia 22, Bulgária 7 milliós lakosságával és katonai támaszpontok biztosításával a Közel-Kelet vonatkozásában egyre nagyobb súlyt kapott a biztonságpolitikai 164 Külügyi Szemle
