Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 4. szám - ÚJ KIHÍVÁSOK A MAGYAR KÜLPOLITIKÁBAN - Pap Norbert: A magyar Balkán-politika kihívásai
A magyar Balkán-politika kihívásai A térség a mediterrán geopolitikában Melyek a főbb viszonyítási pontok, amelyek alapján érdekeinket definiálhatjuk? A mediterrán medence a periferizálódás évszázadai után, az elmúlt évtizedekben újból felértékelődött. A stratégiai tengeri útvonalak a kelet-nyugati szembenállás idején új értelmet nyertek. Az atlanti hatalmak a szovjetektől veszélyeztetett Európa támogatására a szigeteken és a déli partokon erős állásokat építettek ki.15 Görögország egy súlyos polgárháborút követően a NATO-hoz és nem a szovjet tömbhöz csatlakozott. Eszak-Afrikában hatalmas kőolajtelepek vannak, ráadásul a Mediterráneum (és kapcsolódóan a Balkán) a szénhidrogének elosztásának egyik legfontosabb helyszínévé vált. Az észak-afrikai (algériai, líbiai, egyiptomi és tunéziai) politikai konfliktusok, a közel-keleti válság (Palesztina, Szíria, Libanon stb.) érintik a globális energiabiztonságot, ezért szinte minden valamirevaló hatalom figyelmét és erejét a térségbe koncentrálja. A régió jelentősége a jövőben még tovább nőhet. A Közel-Kelet, Belső-Ázsia és Európa közötti gázvezetékek építése érinti a Balkán térségét is. Egy másik kérdés a mediterrán „Rio Grandén" átáramló migráció. Európa jóléti rendszerei és munkalehetőségei, a jobb élet reménye milliókat késztet útra kelni. Ez már eddig is súlyos konfliktusok sorát eredményezte, és az EU figyelmét okkal vonja a térségre: a jelentős pénzügyi támogatással működtetett euromediterrán partnerség programja e jelenségeket, illetve hatásaikat kívánja csillapítani. Az utóbbi néhány évben a francia politika a Mediterrán Unió tervével és az iszlám országok felé együttműködési perspektíva nyújtásával újból aktívabb szerepet játszik. A politikai iszlám a déli, mediterrán térség számos országában előretör, sokan ezt fenyegetésként érzékelik a nyugati civilizáció államaira, társadalmaira nézve, támadva ez utóbbi életformáját és megmutatva sérülékenységét (pl. az energiaellátás területén). Az iszlám fundamentalizmusnak a Balkánon Bosznia-Hercegovina és a Szandzsák térségében tapasztalható előretörése a politikai ágenda fontos tételévé vált. A több mint 70 milliós NATO-tag, Törökország - mely jelentős katonai hatalommá, népességi és gazdasági szempontból is megkerülhetetlenné vált - az európai, a közel- keleti, a kaukázusi, a balkáni és a mediterrán politikában egyre hangosabban kopogtat Európa ajtaján. A palesztin területekhez kötődő, világpolitikai jelentőségű, sok évtizedes konfliktusban szintén egyre jelentősebb szerepet visz, ahogy az utóbbi időszakban Izraeltől távolodni, az iszlám világ közvéleményéhez pedig közeledni látszik. A Balkánon intenzívebbé vált a jelenléte, főleg Bulgária, Bosznia-Hercegovina, Albánia, FYROM Macedónia (the Former Yugoslav Republic of Macedonia) tekintetében aktív. Az Európai Unió és a NATO régi és új tagjai közötti összhangban az utóbbi években finom változások jelentkeztek. Németország16 súlya a világgazdasági válság közepette - nehézségei ellenére - megnőtt, de önálló szerepet nem vagy csak erős korlátok között játszik. Olaszország jelentősége a mély belső politikai megosztottság és a 2012. tél 161
