Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 4. szám - ÚJ KIHÍVÁSOK A MAGYAR KÜLPOLITIKÁBAN - Pap Norbert: A magyar Balkán-politika kihívásai
A magyar Balkán-politika kihívásai Ugyanakkor az államközi viszonyban megjelentek a közép-európai országcsoporton belüli érdekellentétek az uniós forrásokból való részesedés vagy gazdasági előnyök szerzése terén is. A „kis magyar multik" - amilyen a MOL, a Magyar Telekom, az OTP vagy a Trigránit - fontos szerepet játszanak, de helyenként ellenérzések is fogadják őket. E vállalatok elsődleges piaca a balkáni térség. Magyarország „közel-külföldjét" az egykori Magyar Királyságnak a mai magyar államhatáron kívüli területei jelentik. Egyrészt a közelség, másrészt az egy évezred alatt kialakult településrendszer hálózata, a közlekedési pályák futása, a magyar „történelmi emlékezet" helyei kiemelt fontosságúvá teszik ezt számunkra. Ráadásul ezeken a területeken - a Kárpát-medencén belül, a Magyar Köztársaság határain kívül - két és fél millió magyar nemzetiségű külföldi állampolgár lakik, akik a Magyar Királyságból kiszakított államszerkezetekben élnek. Közülük több mint háromszázezren a Nyugat- Balkánon. A magyarság már az 1920-as párizsi béketárgyalások idején sem töltötte ki ezt a teret: vele többé-kevésbé összekeveredve más népek is éltek ott. Gyakorlatilag a trianoni diktátum alapján alakult ki az az államterület, mely a II. világháborút követő - területileg minimális, de következményeiben jelentős - korrekció után9 nyerte el mai formáját. Ezt követően - részben a határon túl rekedt magyarok sorsa miatt, részben pedig a térközösség, az összekapcsolódó vagy ütköző érdekek okán - a szomszéd államokkal kialakított viszony mindig is bonyolult és ellentmondásos volt, konfliktusoktól sem mentes. A Horthy-korszakban a szembenállás volt a meghatározó; még akkor is, ha például a jelen tanulmány szempontjából kiemelten fontos jugoszláviai kapcsolatokban megjelent az együttműködésre való törekvés is. Az államszocialista kor idejében jellemzően a problémák negligálása, a „nacionalizmus" megfékezése volt a jellemző attitűd. Nemcsak Nyugat, de a „baráti szocialista országok" felé is meglehetősen nehézkes volt az átjárás. Az 1968-as csehszlovákiai bevonulás, az 1980-as évek romániai falurombolási programja idején tanúsított magyar állami, társadalmi magatartásban (ha ellentmondásos formában is) megjelentek nemzeti szempontok is. Az 1989-es romániai forradalmat megelőző időszakban felrémlett még egy, a magát végveszélyben érző ceausescui rezsim által kirobbantott román-magyar háború réme is. A kényszerűen vállalt Varsói Szerződéssel és a KGST-vel jellemzett időszak öröksége az államközi kapcsolatokban az újratermelődő ellentétek rendszere. A gyenge belső legitimációval rendelkező kommunista pártelitek szívesen nyúltak vissza a korábbi korszakok nacionalista politikai retorikájához. Nagy-Magyarország és a nemzeti integráció A rendszerváltozást követően végzett etnikai-földrajzi vizsgálatok során egy, a Telekiféle carte rouge-hoz képest megsoványodott kárpát-medencei magyar szállásterület képe rajzolódott ki.10 A trianoni traumát napjainkig nem tudta feldolgozni a magyarság, ami 2012. tél 155
