Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 4. szám - ÚJ KIHÍVÁSOK A MAGYAR KÜLPOLITIKÁBAN - Tóth József Imre: Magyarország a vízdiplomáciai erőfeszítések középpontjában
Tóth József Imre Az olykor hallható szkeptikus véleményekkel szemben mindenképpen kiemelendő, hogy a Duna-stratégia már indításakor beváltott két reményt. Egyrészt erősítette a közép-európai régióbeli összetartozás tudatát, az egymásra figyelés jelentőségének, az egymással történő kooperációban rejlő lehetőségeknek a felismerését. Másrészt szintén komoly eredmény, hogy a Duna-stratégiával a közép-európai országok csoportja egy kritikus tömeget tudott képezni ahhoz, hogy az EU döntéshozatali folyamatait a jövőben nagyobb eséllyel tudja majd érdekei szerint befolyásolni. Egy további előremutató sajátosság és újszerűség, hogy a stratégiához csatlakoztak EU-n kívüli országok is, így a keretprogram hidat képez a EU további bővítése, illetve az Unió szomszédkapcsolatainak továbbviteléhez is. A magyar EU-elnökség egy másik fontos eredménye volt az ázsiai partnerországokkal megrendezett EU-ASEM külügyminiszteri találkozó. Ennek egyik folyománya a Duna-stratégia megalkotásával kapcsolatos magyar tapasztalatok megosztása a Mekong régiójának államaival. Ennek jegyében hirdették meg 2012. június 20-22-én, a víznek a fenntartható fejlődési stratégiákban játszott szerepéről tartott budapesti tanácskozáson a „budapesti kezdeményezést".25 Ezzel kezdetét vette az európai és az ázsiai országok közötti vízgazdálkodási dialógus és intézményesített tapasztalatcsere. Magyarország az ENSZ-ben A magyar diplomácia kezdettől fogva igyekezett aktívan hozzájárulni az ENSZ-ben a fenntartható fejlődésről szóló tárgyalási folyamathoz. Ezt abból a meggyőződésből tette, hogy a víz terén felhalmozódott jelentős magyar tapasztalatok, a magyar földrajzi és hidrológiai sajátosságok komoly hozzáadott értéket képviselnek, s ezek nemzetközi elismertetése számottevő előnyöket jelentene Magyarország, a magyar tudományostechnológiai bázis, valamint a magyar vállalkozók és civil szervezetek számára. A fentebb már említett „Rio+20" konferencia előkészítése során hazánk kezdeményezésére létrejött a „Víz Barátai Csoport" Irányító Bizottsága, amelyben részt vesz még Finnország, Tádzsikisztán és Thaiföld. A négy ország New York-i diplomatái számos egyeztetést folytattak annak érdekében, hogy a víz témáját a riói tanácskozás napirendjére tűzzék, s konkrét ajánlások, alapelvek kidolgozásával segítsék az ezzel kapcsolatos közös gondolkodást. A bizottság által a riói világkonferenciára kidolgozott dokumentumban26 szorgalmazza az ivóvízellátás és szennyvíztisztítás egységes megközelítését, komplex stratégiát sürget vízügyekben az érintett szektorok és szereplők között, hangsúlyozza az oktatás jelentőségét, továbbá állást foglal abban az igen vitás kérdésben is, hogy a vízhez való hozzájutás alapvető emberi joga nem zárja ki a vízszolgáltatások költségeinek érvényesítését. A júniusi „Rio+20" világkonferencián részt vevő magyar küldöttség - élén Ader János köztársasági elnökkel - a víz jelentőségét igyekezett középpontba állítani. A 2015-ig 146 Külügyi Szemle
