Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 4. szám - ÚJ KIHÍVÁSOK A MAGYAR KÜLPOLITIKÁBAN - Tóth József Imre: Magyarország a vízdiplomáciai erőfeszítések középpontjában
Magyarország a vízdiplomáciai erőfeszítések középpontjában eszközrendszerét. Az amerikai titkosszolgálatok ez év elejére egy vízbiztonsággal kapcsolatos értékelést és 2040-ig szóló előrejelzést készítettek,7 amelyben foglalkoznak az Egyesült Államokat, valamint a Washington számára fontos szövetséges és partnerországokat érintő vízproblémákkal, a vízellátás globális kihívásaival, s az ezek kezelésében vállalható amerikai szereppel is. Ebben megállapítják, hogy az elkövetkező tíz évben a vízhiány destabilizáló tényezőt jelent majd az amerikai biztonsági érdekekre nézve, bár csak hosszabb távon, a helyzet súlyosbodásával, a vízhiány további növekedésekor számolnak azzal, hogy a feszültségek, konfliktusok katonai összecsapásba is torkollhatnak, valamint a vízterrorizmus is akkor válhat gyakoribbá.8 Foglalkoznak azzal a kérdéssel is, hogy az elkövetkező időszakban a talajvízkészletek szennyeződése visszaveti az élelmiszertermelést, s a vízhiány negatívan hat fontos kereskedelmi partnereik gazdasági teljesítményére is.9 A kivezető utat a mezőgazdaság vízfelhasználásának csökkentésében látják, tekintettel arra, hogy a világ ivóvízfogyasztásának 70%-a ebben a gazdasági ágazatban történik. Ezt az öntözési módszerek megváltoztatásával, technológiai újításokkal tartják kivitelezhetőnek.10 Egyúttal az Egyesült Államok számára komoly lehetőséget látnak arra, hogy vezető módon járuljon hozzá mind a problémák kezeléséhez, a vízgazdálkodással és vízszabályozással kapcsolatos nemzetközi normák fejlesztéséhez, továbbá az amerikai megoldások, valamint a magas víztartalmú amerikai élelmiszerek globális terjesztésével kihasználhassa a helyzetből adódó kereskedelmi, technológiai lehetőségeket.11 Az amerikai nemzetközi segítségnyújtás terén, valamint a gazdasági és katonai beavatkozásokban, szerepvállalásokban is megjelenik a víz: afrikai polgárháborús övezetekben már sor került az amerikai haderők bevetésére a helyi ivóvízellátás biztosítása, valamint a vízszennyezések megakadályozása érdekében. Hasonló helyzetek adódhatnak a Közel-Keleten és Ázsiában is. A vízhez való hozzájutás humanitárius és gazdasági szempontjai miatt, továbbá a vízi közlekedés zavartalansága érdekében Washington olykor szükségét láthatja a közvetlen vagy közvetett beavatkozásnak a konfliktus megelőzése, illetve további éleződésének megakadályozása érdekében. Erre jó példa a 2006-os gázai izraeli-palesztin vízügyi konfliktusban játszott amerikai szerep, a palesztin víztisztító művek építéséhez világbanki keretben nyújtott támogatás. Említhetjük továbbá azt az amerikai anyagi és technológiai segítséget is, amelyet Washington a Tiszán 12 évvel ezelőtt levonult ciánszennyeződés idején közvetlenül, valamint a Szentendrén települt ENSZ Környezetvédelmi Iroda közvetítésével nyújtott hazánknak. Úgy tűnik tehát, a globális érdekeltségű Egyesült Államok a vízzel összefüggő biztonsági kockázatokkal fokozottabban számol, azokra megfelelő megelőző és válaszstratégiákat dolgoz ki. Nemzetközi szövetségeseinek megválasztásában egyre nagyobb és proklamált szerepet kap az adott ország vagy entitás vízkészletekkel és vízi közlekedési utakkal kapcsolatos földrajzi, stratégiai pozíciója, a vízgazdálkodással összefüggő cselekvési képessége. 2012. tél 141
