Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)

2012 / 1. szám - AZ "ARAB TAVASZ" TÁRSADALMI-GAZDASÁGI KONTEXTUSA - N. Rózsa Erzsébet: Demográfia, migráció, urbanizáció - a globalizáció "politikamentes" folyamatai. Az arab társadalom az "arab tavasz" előestéjén

N. Rózsa Erzsébet Bár az egyes országok között voltak különbségek a mobiltelefonok és az internet- használat elterjedésének gyorsaságában és mértékében, 2008-ban a MENA-térség la­kosságának mintegy 93%-a rendelkezett mobiltelefonnal, és ez az arány rohamosan növekszik még a társadalom írástudatlan vagy funkcionálisan analfabéta csoportjai­ban is. Mobil lefedettség a népesség arányában, 2008-ban (%)7 MENA Bahrein Egyiptom Irak Jordánia Líbia Marokkó Szíria Jemen 93 90,8 95 (2009) 57,8 100 78 72,19 35 16,14 Az internethasználattal kapcsolatos adatok jóval nehezebben mérhetők. Az inter­net-előfizetések száma -100 főre vetítve - nagyon alacsonynak látszik ugyan, azonban egyrészt a vezeték nélküli (WiFi) hozzáférés rohamos terjedése, mely az arab világot sem hagyja érintetlenül, másrészt a térség technikai modernizációjának egyik leglát­ványosabb jegye, az internetkávézók megjelenése és gombamód történő elszaporodása meglehetősen nehezen követhetővé teszi az internetet valóban használók körét. Nem véletlenül éppen ezt használják ki a különböző közösségek, hogy a hatalom figyelmétől és ellenőrzésétől távol folytathassák tevékenységüket, szervezhessenek tüntetést stb. 100 főre jutó internet-előfizetések száma (2008)8 MENA Bahrein Egyiptom Irak Jordánia Líbia Marokkó Szíria Jemen 0,8 99,7 0,94­2,32 0,16 1,53 0,05­A tudás és az információhoz való hozzáférés kiszélesedése az arab társadalmak mo­dernizációs válságának egyik legszembetűnőbb momentuma: az új generációk tudása és műveltségi szintje messze meghaladja szüleik, nagyszüleik szintjét. Ennek egyik kö­vetkezménye a jelenlegi politikai elit (különösen az 1950-es, 1960-as évek forradalmi elitje) tudásának és közvetve vezetői képességének megkérdőjelezése a fiatal nemzedék által, akik immár részt követelnek a politikai döntéshozatalban. Másrészt a nők helyze­tében is jelentős változás zajlik, amennyiben a hagyományos családmodellből kilépve egyre több nő tanul tovább - az egyetemeken ma gyakran több a női hallgató, mint a férfi -, illetve egyre többen lépnek be a munkaerőpiacra. Egyes arab országokban a nők a politikai hatalom felső szintjeire is utat találnak, akár miniszteri pozíciókat is elfog­lalhatnak, bár leginkább az oktatási vagy a családi élettel kapcsolatos portfoliók jutnak nekik. Ugyanakkor arab országban - szemben más muszlim országokkal, pl. Törökor­szággal vagy Pakisztánnal - elnöki vagy miniszterelnöki feladatot még nem kapott nő. Régi-új jelenség azonban az arab világban a „first lady" nyilvános szerepvállalása 78 Külügyi Szemle

Next

/
Oldalképek
Tartalom