Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 4. szám - ÚJ KIHÍVÁSOK A MAGYAR KÜLPOLITIKÁBAN - Tóth József Imre: Magyarország a vízdiplomáciai erőfeszítések középpontjában
Magyarország a vízdiplomáciai erőfeszítések középpontjában Tóth József Imre A víz mint stratégiai tényező A „vizes bolygó", a Föld felületének 70%-át víz borítja, de ennek csak 2,5%-a édesvíz, amiből csupán egyötöd rész érhető el folyamatosan emberi fogyasztásra. A víz az emberi élet alapja, nélkülözhetetlen és mással nem helyettesíthető alapelem. Vitathatatlan döntő szerepe az emberi civilizáció fejlődésében; elég, ha az ókori társadalmak folyómenti kultúráinak máig ható jelentőségére gondolunk, vagy a középkori, majd a polgári fejlődésben a vízi-tengeri közlekedésben játszott szerepét említjük. A víz okozta veszélyekkel való hatékony szembenézés alakította a németalföldi társadalmat, a holland gátépítési tapasztalatokat pedig legutóbb a New Orleans-i hurrikánt követő áradás megismétlődésének elkerülése érdekében használják fel. De említhetnénk a 19. századi magyarországi folyamszabályozások döntő szerepét az árvízvédelem és a folyami közlekedés, a gazdasági infrastruktúra kialakításában, amit annak idején többek között éppen a holland gátépítő mérnökök is nagy elismeréssel illettek. Az ivóvíz, a vízgazdálkodás az emberi történelem során mindig is jelentős szerepet játszott a gazdasági és társadalmi fejlődésben, az emberi településszerkezet alakulásában. Noha ez a szerep mindvégig alapvető volt, a politikai és gazdasági döntéshozatalban nem igazán tudatosult meghatározó fontossága: a víz nem jelent meg önálló stratégiai tényezőként. A jelenlegi globális fejlődési trendek, valamint környezetünk változásai azonban egyre inkább ráirányítják a figyelmet a víz jelentőségére. Ahogyan a 19. század gazdasági fejlődési motorjának a szén volt tekinthető, a 20. század iparát és háborúit leginkább az olaj mozgatta, a 21. század stratégiai természeti kincsévé a víz válik. A vízzel kapcsolatos kihívások mennyiségi és minőségi természetűek: a három alapeset, amikor túl kevés vagy túl sok van belőle, vagy pedig tisztasága nem megfelelő. Az emberi fogyasztásra és gazdasági tevékenységre (mezőgazdaság, ipar, energiatermelés) alkalmas és ahhoz szükséges ivóvízkészletek bolygónk környezeti változásai miatt egyre jobban beszűkülnek - s itt nem csak az ivóvízkészlet nagy részét raktározó jégmezők, gleccserek fogyására kell gondolni, hanem a tengerek vízszintjének folyamatos 136 Külügyi Szemle