Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 1. szám - AZ "ARAB TAVASZ" TÁRSADALMI-GAZDASÁGI KONTEXTUSA - N. Rózsa Erzsébet: Demográfia, migráció, urbanizáció - a globalizáció "politikamentes" folyamatai. Az arab társadalom az "arab tavasz" előestéjén
N. Rózsa Erzsébet rendszereiben a jövedelmek (gazdasági érdekeltségek stb.) felett a vezető és klientúrája rendelkezik. Azonban az elmúlt évtizedekben az arab országokban is jelentős gazdasági liberalizáció ment végbe, aminek következtében vagy kialakult egy gazdasági és technokrata elit, vagy a klientúra egy része sajátította ki magának ezt a szerepet, aminek következtében a hatalom egy új, belső köre jött létre, gyakran a vezető legszűkebb családjából. Sajátos új fejleményként a technokrácia a törzsi struktúrán belül is megjelenik - pl. Jordániában -, ahol a hagyományos törzsi vezetők, a gyakran korruptnak tartott sejkek belső ellenfeleként lép fel. Ez a gazdasági-technokrata elit - nagyjából hasonló fejlődési utat bejárva, mint Európában a polgárság - a patrimoniális rendszer kihívójává vált vagy válhat. Úgy tűnik, hogy a demokratizálódásnak ott vannak reális esélyei, ahol ez a változás előrehaladt, ahol az uralkodó-alattvaló paradigma keretei között kialakult - a vezetéstől függetlenül - ez a „harmadik rend". Oktatás és (írás)tudás Az elmúlt évtizedek folyamán az arab országokban - a világ más részeihez hasonlóan - egyfajta tudásforradalom ment végbe, amiben egyrészt az általános tankötelezettség, másrészt a tudást közvetítő eszközök (TV, rádió, internet, mobiltelefon) játszottak óriási szerepet. Annak ellenére, hogy a közoktatás színvonala elmarad a fejlett világétól, mégis igen jelentős szerepet játszott az analfabetizmus felszámolásában. Bár egyes arab országokban még ma is igen magas - egyrészt a teljes népességben, másrészt a fiatalok között - az analfabéták száma, az adatok azt mutatják, hogy a regisztrált írástudók 1970-es évek végi, átlagosan 40% körüli aránya mára a fiatalok körében mintegy 86%- ra, míg a teljes népesség vonatkozásában 73,5%-ra emelkedett. Sőt, vannak országok, mint pl. Líbia, Jordánia vagy az Öböl menti sejkségek, ahol a fiatalok analfabetizmusát sikerült gyakorlatilag teljesen felszámolni. Az írástudás általánossá válásának egyik következménye egyfajta „felvilágosodás", az információkhoz való általános hozzáférés, ami Európában a társadalom modernizációjához vezetett. Az arab világban, miközben hasonló hatás nyilvánvalóan érvényesül, hiszen a nyomtatott média jelenléte szembetűnő, s a 21. század körülményei, a fejlett technológia és a modern elektronikai eszközök meghaladják és a háttérbe szorítani látszanak az írott médiát. Egyelőre beláthatatlan, hogy vajon az elektronikus médiának lesz-e hasonló társadalomformáló, modernizáló szerepe az arab világban, mint az írott sajtónak és a könyvnyomtatásnak Európában. Az azonban bizonyos, hogy a mobiltele- fónia és az internet az arab világban is nagyhatalommá, mindenki által elérhető politikai eszközzé vált, amint azt az arab tavasz (vagy már azt megelőzően, a 2009-es iráni tüntetések) is jelezték. 76 Külügyi Szemle
