Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)

2012 / 4. szám - MAGYARORSZÁG ÉS SZOMSZÉDAI - Fedinec Csilla: Ukrajna helye Európában és a magyar-ukrán kapcsolatok két évtizede

Fedinec Csilla A Kucsma-időszak legnagyobb botrányát egy oknyomozó újságíró, a hatalom vissza­éléseivel és az oligarchákkal foglalkozó Georgij Gongadze meggyilkolása körüli ese­mények váltották ki. A gyilkosság 2000 őszén történt, s még ugyanakkor előkerült egy kazetta, amelyen az államfő a belügyminiszterrel és a nemzetbiztonsági szolgálat veze­tőjével az újságíró likvidálásáról beszél. Kucsma sokáig tagadta, hogy a kazettán az ő hangja lenne hallható, majd 2001 elején elismerte, de azzal védekezett, hogy a kazettát manipulálták, a legkényesebb szövegrészeket összevágták. Ezt soha nem sikerült bizo­nyítani, a kazetta felkerült az internetre is, ahol bárki, egész Ukrajna végighallgathatta, mégsem történt semmi: az államfő háborítatlanul maradt a hivatalában. A tüntetéseket a rendőrség szétzavarta. A kazetta nem csak belpolitikailag volt kompromittáló: az is kiderült belőle, hogy Ukrajna titkos üzletet kötött Irakkal fegyverek eladásáról.29 Ezt nem halványíthatta el az sem, hogy Ukrajna részt vett az iraki NATO-misszióban. Az időszaknak azonban volt egy olyan miniszterelnöke, akit a külföld is komoly partnernek ismert el. 1999 végén foglalta el hivatalát Viktor Juscsenko, az Ukrán Nem­zeti Bank korábbi elnöke, és helyettese Julia Timosenko lett. A gazdasági reformin­tézkedések igen hamar eredményre vezettek. Az országban már 2000-ben gazdasá­gi növekedést könyvelhettek el, először a függetlenedés óta. Ez 2005-ig folytatódott: egyensúlyba került a költségvetés, a fizetések és a szociális juttatások kifizetésében is megszűntek a hátralékok. Oroszország válasza a gazdasági növekedés beindulására az volt, hogy az olcsó energia további biztosítása fejében a Gazprom számára ukrán energetikai és nyersanyag-feldolgozó állami cégekben igyekezett részesedést szerez­ni. Timosenko - aki korábban a legnagyobb állami energiavállalat vezérigazgatójaként maga is hatalmas vagyonra tett szert, s személyes tapasztalata volt a színfalak mögött zajló egyezkedésekről - erőfeszítéseket tett az árnyékgazdaság felszámolására, az olcsó orosz energiaforrások nyugati továbbértékesítésének megakadályozására. Timosenkót még hivatali idejében bíróság elé állították az 1990-es évek közepére datált gazdasági bűncselekmények vádjával, a bíróság azonban felmentette. Politikai karrierjét a Julia Timosenko Blokkja megszervezésével folytatta. Juscsenkót 2001 áprilisában mondatta le a parlament, aki szintén pártot szervezett, Mi Ukrajnánk (Nasa Ukrajina) néven.30 így a Vjacseszlav Csornovil halála után letűnő Ukrán Népi Mozgalom (közkeletű nevén: RUH) helyére két új jobbközép párt lépett. A magyar-ukrán kapcsolatok terén ebben az időszakban paradigmaváltás tör­tént. Egyrészt Magyarország euroatlanti integrációja nem okozott számottevő prob­lémákat a két ország kapcsolatában, az azzal együtt járó változásokat a felek rugal­mas megoldásokkal kezelték. Másrészt megváltozott a hazai kormányzati politika a szomszédos országokban élő magyarokkal kapcsolatban. Az 1998-ban hivatalba lépő magyar kormány a politikai kapcsolatokban minden kérdést összekötött a kár­pátaljai magyarok ügyével, amiről Ukrajna viszont úgy vélte, hogy az az államközi viszony egyik fontos, de nem az egyetlen területe. Orbán Viktor miniszterelnök 108 Külügyi Szemle

Next

/
Oldalképek
Tartalom