Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 4. szám - MAGYARORSZÁG ÉS SZOMSZÉDAI - Hamberger Judit: Új fejezet vagy fordulat a szlovák-magyar viszonyban?
Hamberger Judit kormányfő készítette és vitte át a parlamenten (felgyorsítva: a kormányzati ciklus legvégén, 2010 áprilisában) azt az állampolgársági törvényt, amely automatikusan megfosztja a szlovák állampolgárságtól azt, aki egy másik országét is felveszi. Az első Fico- kormány idején sem kapták meg a szlovákiai kisebbségek - közöttük a roma mellett a legszámosabb, a magyar sem - a kisebbségi kultúrák finanszírozásának (az 1990-es évek óta követelt) törvényét, amely végre biztosítaná a finanszírozást és stabilizálná annak szabályait, és nem tenné ki a kisebbségi kultúrákat annak a bizonytalan jogi és pénzügyi helyzetnek, amelyben a mai napig működnek, olykor csupán vegetálnak. 2010 előtti örökségünk: a 14 pont és a 11 pont A 2006 és 2010 közötti magyarországi szocialista kormányok (Gyurcsány- és Bajnai- kormány) időszakából megörököltünk két olyan egyezséget és az azok következtében született dokumentumokat, amelyek a feszült viszony lenyugtatását és a kapcsolatok normalizálását tűzték ki célul. Az első egy 14 pontból álló cselekvési terv volt, a második 11 pontból állt, és a 14 pontban megállapított feladatok megvalósítását, illetve folytatását ígérte meg. (Az előbbit Gyurcsány Ferenc, az utóbbit Bajnai Gordon írta alá Robert Ficóval). Ezek az adott pillanatban és középtávon a viszony rendezésére és javítására szolgáló kormányzati intézkedések iránti kölcsönös elkötelezettséget ígéretként tartalmazták. A korábban, 2007 júniusában született, Közös múlt - közös jövő a közös projektek fényében című, 14 pontos megállapodásba belefoglalták, hogy a vegyes bizottságokat újra össze kell hívni, s azok működését ürügyekkel már nem fogják hátráltatni. A dokumentumban lefektették, hogy évente kiosztandó közös díjat alapítanak azok megjutalmazására, akik a bilaterális viszonyért sokat vagy kimagaslót tesznek (ez a Jószomszédság és Megértés díj, amit 2009-től valóban ki is osztanak). Megígérték, hogy több szinten támogatják a két ország társadalma közötti tudományos, civil, szakmai és egyéni találkozókat. Támogatást ígértek az akadémiai történész vegyes bizottság nehéz munkájához (a közös történelemkönyv megírásához) és a határ menti, illetve határokon átnyúló regionális együttműködések fejlesztéséhez és sikeres működéséhez. Megígérték, hogy engedélyezik és finanszírozzák két Ipoly-híd megépítését, hogy elkészítik a Kassa és Miskolc közötti gyorsforgalmi út megvalósításának ütemtervét, és hogy segítséget nyújtanak a határ mentén élők közúti közlekedésének, közlekedési kapcsolatainak a javításához. A 2009. szeptember 10-i Bajnai-Fico-találkozón született közös nyilatkozat 11 pontot tartalmaz.1 Ebben amellett, hogy a két kormányfő aggodalmát fejezte ki a két társadalom közötti feszültségek növekedése miatt, arról biztosítottak mindenkit, hogy megragadnak minden rendelkezésre álló formát és eszközt a kétoldalú párbeszéd folytatására. Ennek kereteként elsősorban az 1995-ben aláírt szlovák-magyar alapszerződést és a benne foglalt vegyes bizottságok intézményét nevezték meg. 58 Külügyi Szemle
