Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 4. szám - MAGYARORSZÁG ÉS SZOMSZÉDAI - Szilágyi Imre: Magyarország és délszláv szomszédainak kapcsolatai 2010 után
Szilágyi Imre Röviden a MOL-INA ügyről A hosszú éveken át formálódó horvát-magyar jó viszonyt, amely, mint láttuk, az EU- elnökség idején érte el egyik csúcspontját, a MÓL és az INA közötti kapcsolatok oly érzékeny ügye sem tudta megrontani, némi árnyékot azonban vetett. A Magyarországon is széles körben tárgyalt ügynek két csomópontja van. Az egyik az, hogy a korábbi horvát miniszterelnök, Ivó Sanader tízmillió euró kenőpénzt fogadott el a MÓL elnökvezérigazgatójától, Hernádi Zsolttól, cserébe azért, hogy a MÓL meghatározó szerephez juthasson az INA vezetésében.63 A másik csomópont - a vesztegetéstől lényegében függetlenül - az, hogy a horvátok egy része kifogásolja, hogy a MÓL annak ellenére kulcspozíciókat szerzett az INA irányításában, hogy nem rendelkezik a részvények 50 százalékával.64 Egy, a vitát taglaló írás így foglalja össze a legfontosabb tudnivalókat: az INA a horvát nemzetgazdaság egyik legfontosabb szereplője, ezért a horvát politikai vezetés számára alapvető jelentőségű, hogy kik vesznek részt az irányításában. A MÓL viszont azért akarja megtartani az INA-n belül megszerzett kulcspozíciókat, azaz az ellenőrzést a cég felett (tegyük hozzá, arra is törekszik, hogy részesedését tovább növelje), mert a mérsékelt földrajzi távolság és azonos beszerzési források a szinergiák és méretgazdaságossági előnyök kihasználását teszik lehetővé,- az INA jelentős szénhidrogén-kitermelésével csak tovább növeli a MÓL integráltságát,- az INA finomítóinak modernizálásában nagy lehetőségek vannak,- a MÓL az INA-n keresztül kijutott az Adriai-tenger partjára, ami az alternatív gázimportútvonalak tekintetében (például a Krk-szigeteki LNG-terminál) játszhat a későbbiekben nagy szerepet".65 Tekintettel arra, hogy a magyar állam közel 25 százalékos tulajdonnal rendelkezik a MOL-ban, a magyar miniszterelnök elvetette a MOL-INA részvényesi szerződés horvátok által szorgalmazott módosításának lehetőségét.66 A két ország közötti vita 2012-ben tovább élesedett Ezért Orbán Viktor - részben a két halálos áldozatot követelő balesetet okozó Radimir Cacic horvát politikus magyarországi büntetőperére utalva, részben a MOL-ügyre reagálva - kijelentette: „Magyarországot és Horvátországot kölcsönös barátság fűzi egymáshoz, a horvát miniszterelnökkel pedig személyesen is jó az együttműködés. (...) leszögezte: nem akar konfliktust gerjeszteni azzal, hogy reagál Magyarországot érő bírálatra, ezt csak olyan esetekben teszi meg, amikor a bírálat sérti a magyarok önbecsülését, most azonban nem ez a helyzet."67 Ez a helyzet a jelek szerint 2012 őszén következett be. A horvát kormány ugyanis, amely hosszabb ideje nyomást gyakorolt a MOL-ra, arra figyelmeztette a magyar céget, hogy összeütközésbe kerülhet Horvátországgal, ha figyelmen kívül hagyja annak érdekeit.68 A magyar miniszterelnök viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy „bár (...) 46 Külügyi Szemle
