Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 4. szám - MAGYARORSZÁG ÉS SZOMSZÉDAI - Szilágyi Imre: Magyarország és délszláv szomszédainak kapcsolatai 2010 után
Magyarország és délszláv szomszédainak kapcsolatai 2010 után Szilágyi Imre M agyarország déli szomszédaival való kapcsolatait mindenekelőtt három fő szempont határozza meg. Hazánknak biztonság- és nemzetpolitikai, valamint gazdasági szempontból alapvető érdeke, hogy a térségben béke, stabilitás, demokratikus jogállamiság, gazdasági prosperitás uralkodjon. A magyar külpolitikát időnként változó hangsúlyokkal, eltérő elnevezésekkel, de lényegében ez vezéreli 1990 óta a mai napig. A hangsúlyok változása részben a külső környezet változásaival (háborús viszonyok, majd béke a délszláv térségben, Magyarország taggá válása az euroatlanti szervezetekben), részben a belpolitikai célkitűzések módosulásaival függtek össze. Az együttműködés számos olyan területe, amelyről ebben az írásban beszámolok, már 2010 előtt is létezett, az új kormány továbbhaladt a már megkezdett úton. 2010 után külpolitikailag mindenekelőtt Magyarország EU-elnöksége, belpolitikailag pedig a nemzetpolitikai megfontolások, illetve a gazdasági diplomácia erőteljesebbé válása határozta meg a térséggel kapcsolatos politikát. Ez azt is jelenti, hogy a folytonosság és a változás egyaránt jellemezte Magyarország és a délszláv térség kapcsolatait. Miközben az új kormány a leghatározottabban, konfliktusokat is felvállalva kiállt a fent említett érdekek érvényesítéséért (lásd például a szerbiai kárpótlási törvény ügyében követett politikát), ugyanakkor arra törekedett, hogy a kapcsolatokat egyébként olyan pragmatikus együttműködés jellemezze, amely még problémák esetén sem rontja meg a már kialakult jó viszonyt. Ez utóbbit jól mutatta a szlovén miniszterelnök 2011. májusi kijelentésének magyar kezelése is. Ez az eset azt is példázza, amit számos más esemény is mutat: a kapcsolatokat nem befolyásolja negatívan az a tény, ha a szomszédos országokban más politikai családhoz tartozó erők vannak vagy kerülnek hatalomra. Más összefüggésben ugyan, de erre utalt Németh Zsolt, amikor közvetlenül a választások előtt kijelentette: „Ahogyan a kormányzás egyéb területein is, a külpolitikánkban is a józan ész és a magyar érdek melletti kiállás lesz az irányadó. Nem fogunk visz- szariadni az esetleges konfliktusoktól, ugyanakkor semmiféle handabandázásban nem lehet partner a magyar kormány."1 38 Külügyi Szemle
