Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 4. szám - MAGYARORSZÁG ÉS SZOMSZÉDAI - Kőrösi István: A magyar-osztrák kapcsolatok fejlődése a rendszerváltás óta, jelenlegi helyzete és kilátásai
Körösi István A 2007-2013-as időszakban az osztrák-magyar regionális együttműködés programjára az Európai Regionális Fejlesztési Alapból 82,28 millió euró támogatási forrás áll rendelkezésre, a hazai társfinanszírozás összege 18,58 millió euró.23 A beruházások és a kooperációk egyaránt erős regionális sűrűsödést mutatnak. Az osztrák-magyar együttműködésben részt vevő fő területek Ausztriában: Bécs, Alsó- Ausztria, Burgenland és részben Stájerország; Magyarországon: a Duna menti és az észak-dunántúli megyék, valamint Budapest. A dunántúli városok közül Győr, Sopron, Székesfehérvár, Szentgotthárd vonzza a legtöbb osztrák tőkét, magyarországi beruházásaiknak összesen több mint 80%-át. Összefoglaló gondolatok Ausztria 1995-ös EU-csatlakozása után kedvezően alakultak az osztrák-közép-európai gazdasági kapcsolatok. Ezek közül az 1990-es évek végén, az ezredfordulón még a legsikeresebben az osztrák-magyar reláció fejlődött. A 2004-2010-es időszakban viszont - a magyar belső gazdasági problémák kiéleződése és a 2008-2009-es válság következtében - a vártnál és a korábbinál lassúbb fejlődés, majd visszaesés mutatkozott. A nagyobb belső dinamikával rendelkező, illetve pénzügyileg stabilabb visegrádi országok vonzó partnerré váltak, hazánk részesedése azonban visszaesett. 2011-ben azonban kiegyensúlyozottabbá vált a magyar-osztrák külkereskedelem. A magyar-osztrák gazdasági kapcsolatokban az osztrákok számára a fő előnyök: a termelékenységnek a fajlagos költségekhez viszonyított kedvező aránya, azaz az otthoninál magasabb rentabilitás; a magyar piacon folyamatosan jelentkező, jelentős mértékű exportbevétel; a Magyarországon működő osztrák vállalatokban előállított termékek egy részének visszaszállítása és értékesítése, az ugyanis javítja az osztrák vállalatok rentabilitását a belföldi piacaikon is. A kapcsolatok tehertétele viszont, hogy osztrák gazdák 800-900.000 hektár szántóföldterületet szereztek meg Nyugat-Magyar- országon. E területek termékeit közvetlenül kiviszik az országból, és exportbevételek helyett Magyarország számára közvetlen veszteség keletkezik. Ausztriában az ésszerű földtulajdon-szabályozás és földpolitika mellett külföldiek egyáltalán nem juthatnak földtulajdonhoz. A regionális együttműködés kettős dimenziója: a bilaterális és a közép-európai regionális aspektus. Az utóbbi terén nyilvánvaló, hogy hazánknak a visegrádi országok megerősödött versenyével kell számolnia a kereskedelemben, a tőkevonzásban, a beruházásokban egyaránt. Az EU-csatlakozástól remélt pozitív impulzusok helyett súlyos terhet jelent, hogy az EU és különösen az euróövezet déli szárnya mély válságproblémákkal küzd. Ausztria partneri szerepét szolid gazdasági helyzete, viszonylag sikeres válságkezelése, pénzügyi stabilitása felértékeli. Ausztria az adósságleépítés útján halad, és erre az útra lépett 22 Külügyi Szemle
