Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 4. szám - MAGYARORSZÁG ÉS SZOMSZÉDAI - Kőrösi István: A magyar-osztrák kapcsolatok fejlődése a rendszerváltás óta, jelenlegi helyzete és kilátásai
Körösi István 2004-ben 1,51 milliárd, 2011-ben 1,81 milliárd eurót. így az alpesi ország folyamatos bevételi többletre tesz szert: ez az aktívum az 1995. évi 4,66 milliárd euróról 2011- re 5,22 milliárd euróra nőtt. Svájcban is kevesebbet költenek az osztrák turisták, mint fordítva. Ausztria turizmusból származó bevételei svájci viszonylatban 1995-ben a kiadások két és félszeresét, 2004-ben három és félszeresét, 2011-ben 3,4-szeresét érték el. A közép-európai szomszéd országok közül Németország után Horvátország a legvonzóbb az osztrák turisták számára. A turisztikai bevételek-kiadások értéke osztrák- horvát viszonylatban a 2000-es évek közepén még alacsony volt, de az osztrák látogatók száma és kiadásai évről évre gyorsan nőttek. Az osztrák turisták 2011-ben 637 millió eurót költöttek Horvátországban, ezzel szemben a horvátok csak 72 millió eurót Ausztriában, így Horvátország az egyetlen Közép-Európában, amellyel szemben Ausztriának passzívuma van a turizmusban. Az osztrák kiadási többlet 2011-ben 565 millió eurót tett ki. A visegrádi országok közül az osztrák-magyar turizmus a legnagyobb forgalmú. A magyar turisták már az 1980-as évek második felében egyre többször látogattak Ausztriába, és évről évre többet költöttek el, a rendszerváltás utáni időszakban pedig további, ugrásszerű fejlődés történt. 1995-ben a magyar turisták 225 millió eurót költöttek Ausztriában, 2004-ben pedig már 573 milliót. Az osztrák turisták kiadásai Magyar- országon az említett időszakban 193 millióról 289 millió euróra nőttek, így 2004-ben már 42 millió euró többletük keletkezett. 2011-ben a magyar turizmusból 443 millió euró osztrák bevétel származott, míg az osztrák látogatóktól Magyarországnak 224 millió. A szaldó jelentős osztrák többletet mutatott: 218 millió eurót. Magyar viszonylatban Ausztria turisztikai bevételei a kiadásainak csaknem kétszeresét érik el. (Lásd a 17. táblázatot.) Az osztrák turisták magyarországi regionális preferenciáit jól jellemzi, hogy a több napra Magyarországra látogató osztrákok elsősorban a Nyugat-Dunántúlt keresik fel, amelynek látogatottsági aránya a magyar régiók között a legutóbbi öt évben tovább növekedett: 2011-ben 64,5%-ot ért el. A Balaton áll a második helyen, 16,3%-kal, növekvő részaránnyal. Budapest a harmadik legkedveltebb utazási céljuk: 13,9%-kal szerepel, szintén növekvő tendenciával.21 A magyar-osztrák kölcsönös turizmus terén a bevételek-kiadások arányát tekintve az várható, hogy a magyar turisták a következő években is legalább kétszer annyit költenek majd Ausztriában, mint az osztrákok nálunk. Ez nemzetközi összehasonlításban nem kedvezőtlen arány Magyarország számára, ugyanis más országokkal szemben Ausztria általában jóval nagyobb arányú többletet ér el a turizmusban. 20 Külügyi Szemle
