Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 4. szám - MAGYARORSZÁG ÉS SZOMSZÉDAI - Kőrösi István: A magyar-osztrák kapcsolatok fejlődése a rendszerváltás óta, jelenlegi helyzete és kilátásai
A magyar-osztrák kapcsolatok fejlődése A mérnöki és a természettudományi végzettségű diplomások iránt is érdeklődés mutatkozik. Ausztriát a migrálók közel 40%-a a földrajzi közelség miatt választja. A magyarok számára Bécs mellett a legvonzóbb tartományok: Burgenland és Alsó-Ausztria. Burgenlandban már minden tizedik munkavállaló magyar, és arányuk tovább növekszik. A munkát keresők kb. fele ismerősökön, barátokon keresztül talál állást, a munkaerő-közvetítő szolgálatokat 13%-uk veszi igénybe, 11% az interneten keresztül keres munkát. A felmérések szerint az osztrák munkaerőpiacra törekvők mintegy 60%-a két- háromszoros jövedelmet vár el Ausztriában a hazaihoz képest, 15%-uk pedig négyötszöröst. Mivel a legtöbb ágazatban az osztrák nettó jövedelmek - ágazattól és képzettségtől függően - a magyarországinak 2,5-4-szeresét teszik ki, a munkavállalók elvárásai reálisak és rendszerint teljesülnek. A magyar egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) vásárlóerőben az osztráknak 31%-át éri el, de a bérkülönbség tartósan jóval nagyobb. A migránsok 36%-a keres huzamosabb időre szóló foglalkoztatást, 40%-uk viszont leginkább szezonmunkára kíván szerződni. Az ausztriai munkavállalással szerzett magasabb jövedelmet a migrálók fele ingatlanvásárlásra, illetve -építésre kívánja fordítani, döntően itthon, Budapesten és Nyugat-Magyarországon. A munkanélküliségi ráta Ausztriában 4,3%, ami Luxemburg és Hollandia mellett a legkedvezőbb adat az Európai Unióban. 2011-ben 52.000 új munkahelyet teremtettek, ennek mintegy fele jutott a Magyarországról, Csehországból és Szlovákiából érkezőknek. Magyarországról 12.000 munkavállaló talált munkát Ausztriában.20 Ezzel a magyarok a legnagyobb csoportot teszik ki, utánuk a lengyelek és a szlovákok következnek. Ez azt jelenti, hogy az osztrák munkaerő-piaci nyitás nem járt negatív következményekkel az osztrák munkavállalókra, az újonnan érkezettek nem szorították ki őket. Az Ausztriába törekvő magyar munkaerő jelentős része, kb. egyharmada három-ötéves munkavállalást céloz meg. Több mint 35%-uk viszont addig maradna munkavállalóként Ausztriában, ameddig csak lehet, sőt egészen nyugdíjazásig. Ha ez magasabb kvalifikáció megszerzésével, tapasztalatgyűjtéssel és a jövedelmek hazaküldésével jár, ráadásul az ingázók esetében a hazai életvitel is egyértelműen folyamatos, akkor Magyarország számára is pozitív lehet a mérleg. Turizmus A turizmus terén Ausztria nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő vonzerővel rendelkezik, és kedvező adottságait jól kiaknázza. A közép-európai szomszéd országokkal igen jelentős turisztikai forgalmat bonyolít le. A legnagyobb idegenforgalmi partnere Németország. Az 1990-es évek közepén a német turistáktól 5,88 milliárd euró bevétele származott, 2004-ben már 6,61 milliárd, 2011-ben pedig 7,01 milliárd eurós bevételt ért el. Az osztrákok jóval kevesebbet költöttek Németországban: 1995-ben 1,22 milliárd, 2012. tél 19
