Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)

2012 / 4. szám - MAGYARORSZÁG ÉS SZOMSZÉDAI - Kőrösi István: A magyar-osztrák kapcsolatok fejlődése a rendszerváltás óta, jelenlegi helyzete és kilátásai

Körösi István az ország megtakarító és tőkefelhalmozó képessége miatt jóval könnyebb feladat, mint Magyarországon. (Ausztria és Magyarország fő összehasonlító gazdasági adatait az 1. táblázat tartalmazza.) Ausztria külkereskedelme a közép-európai országokkal Ausztria a közép-európai országok számára kulcsfontosságú külkereskedelmi part­ner, és ez osztrák szemszögből tekintve is így van: az ország külkereskedelme igen nagy mértékben a közép-európai szomszéd országokkal, koncentráltan zajlik. 2011-ben Ausztria összes exportja 121,77 milliárd eurót tett ki. Ebből a közép-európai országokba irányuló kivitel 60,7 milliárd eurót ért el, azaz hét ország (Németország, Svájc, Lengyel- ország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia) együttesen alkotja az osztrák export felének célországait. Az osztrák kivitel legnagyobb felvevőpiaca Németország, oda 2011-ben több mint 38 milliárd eurónyi árut vitt ki, azaz Németország az osztrák exportban közel egyharma­dos részesedéssel szerepel. Svájcba nagyjából 6 milliárd eurónyi értékű az osztrák kivi­tel, ez kb. 5%-ot jelent Ausztria összes exportjában, és mintegy 10%-ot a közép-európai kereskedelmében. A közép-európai partnerek között az osztrák kivitelben Csehország áll a harmadik helyen, közel 4%-kal, ami a Közép-Európába irányuló exportban kb. 8%-ot tesz ki. Magyarország Ausztria közép-európai exportjában a negyedik célország, megelőzve Lengyelországot, Szlovákiát és Szlovéniát. Hazánk Ausztria összexportjában 3,1%-os aránnyal szerepel, közép-európai kivitelében pedig ennek a kétszeresével. Németország és Svájc folyamatosan tartja felvevőpiaci pozícióját. Ausztria exportja hosszú távon - az ország 1995. évi EU-csatlakozása óta, de 2004-hez, a visegrádi orszá­gok és Szlovénia EU-belépéséhez viszonyítva is - Lengyelországba és Csehországba bő­vült a legnagyobb mértékben. Magyarország felvevőpiaci szerepe az osztrák kivitelben 2005-ig meghaladta Csehországét, azóta fordított a helyzet. Szlovákiával az 1995-2005- ös időszakban viszonylag alacsony szintről indulva gyorsan bővült a forgalom, utána lassabban. Hasonló a helyzet Szlovénia esetében is. (Lásd a 2. táblázatot.) Ausztria összimportja 2011-ben 131,01 milliárd eurót ért el, a közép-európai orszá­gokból származó behozatala 72,95 milliárd eurót, azaz 55,7%-ot tett ki. Az osztrák kül­kereskedelemben a közép-európai országok szállítóként még fontosabbak, mint felve­vőpiacként: az alpesi ország importjának jóval több, mint felét ők szállítják. Kiemelten érvényes ez Németországra is. Az osztrák összimportnak Németország szállítja közel 40%-át, ami 2011-ben több mint 50 milliárd eurót tett ki. Svájc is rendszeresen többet szállít Ausztriába, mint amennyit onnan vásárol. Az osztrák összimportban Svájc ré­szesedése 5,3%, ami több mint 7 milliárd értékű árut jelent. 10 Külügyi Szemle

Next

/
Oldalképek
Tartalom