Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 4. szám - MAGYARORSZÁG ÉS SZOMSZÉDAI - Kőrösi István: A magyar-osztrák kapcsolatok fejlődése a rendszerváltás óta, jelenlegi helyzete és kilátásai
A magyar-osztrák kapcsolatok fejlődése (3,2-szeres), de a reális különbséget vásárlóerő-paritáson összehasonlítva láthatjuk: Ausztriában egy főre 35.710 euró GDP jut, Magyarországon 16.423 euró.11 Ausztriában a havi bruttó átlagfizetés 2043 euró, Magyarországon 763 eurót tesz ki. A magasan kvalifikált munkaerő bérszínvonala között ennél nagyobb a különbség, ami miatt Ausztria jelentős munkaerő-elszívó hatást gyakorol a magyar munkavállalókra. Ausztria munkaerőpiaca történelmileg és nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedően kiegyensúlyozott. Ausztriában a foglalkoztatottak száma 2012 elején 4.323.000, Magyarországon 3.743.000 főt ért el. Ausztriában a munkanélküliek száma tartósan 180 ezer alatt van, Magyarországon ennek (tartósan) 2,6-szerese. Az osztrák munkanélküliségi ráta mindössze 4,2%, ami a legalacsonyabb adat az EU-ban, Magyarországon viszont közel 11%, de mindkét országban csökkenő tendenciát mutat, ami a jelenlegi nemzetközi helyzetben jelentős foglalkoztatáspolitikai eredmény.12 Ausztria ezt főleg aktív munkaerő-piaci politikájának köszönheti: a skandináv országok mellett a legátfogóbb foglalkoztatásösztönzési, képzési, továbbképzési, munkahely-támogatási rendszerrel rendelkezik. A kedvező munkaerő-piaci helyzethez hozzájárul, hogy a munkaerő keresleti és kínálati szerkezete nagymértékben megfelel egymásnak, és a családi gazdaságok igen magas aránya nagyfokú stabilitást biztosít. Ez utóbbiak teszik ki az összes gazdasági egység több mint 95%-át. Ausztriában a pénzügyi stabilitás szintén hagyományosan és nemzetközi dimenzióban is kiemelkedően pozitív képet mutat. Az államháztartás mérlege a GDP-hez viszonyítva rendszerint messze az éves 3%-os maastrichti hiányküszöb alatt marad, általában évente 1-1,5% között mozog. 2011-ben a szokottnál magasabb volt, de így is csak 2,6% volt a deficit. Az alpesi ország fontos példa arra, hogy a hosszú távon is igen alacsony mértékű, de évről évre keletkező állami költségvetési hiány kumulálódva szintén viszonylag tetemes adósságállománnyá alakulhat. Az éves költségvetési deficit terén Ausztria a maastrichti kritériumok szerint jól teljesítő ország, az adósságállomány arányát tekintve viszont nem teljesíti a hiánycélt. Az államadósság/GDP arány már az 1990-es évektől egészen napjainkig meghaladja a 60%-os küszöbértéket; az ezredforduló után, a 2008-2009-es válságig mintegy kétharmad körül mozgott a hiány, de a válság következtében 70% fölé szökött fel, és 2011-ben már 72,3% volt. így Ausztriában is fontos feladat az államadósság lecsökkentése. Ezt a gazdasági növekedés nyomán várt növekvő adóbevételekből, a fizetési mérleg bevételeinek növeléséből, a külföldi osztrák befektetések hasznából és a turizmus hozamából kívánják megoldani. A gazdasági elemzések rámutatnak arra, hogy egy korlátozásokra építő gazdaságpolitika nem lenne célravezető, visszaesne a gazdaság; az elvonások mértékét sem kívánják növelni, mert az az összkeresletet zsugorítaná, és rontaná a magas, a németországit is meghaladó életszínvonalat. A magyar államadósság/GDP arány 2011-ben meghaladta a 80%-ot, de hangsúlyos lépések történnek a leépítésére. A konszolidáció tendenciája várhatóan mindkét országban folytatódik, de Ausztriában ez a gazdasági és pénzügyi helyzet, 2012. tél 9
