Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 4. szám - MAGYARORSZÁG ÉS SZOMSZÉDAI - Kőrösi István: A magyar-osztrák kapcsolatok fejlődése a rendszerváltás óta, jelenlegi helyzete és kilátásai
Körösi István kapcsolatrendszer megerősítését is; igaz, az EU keleti kibővítésének biztonságos feltételek melletti megvalósítását hangsúlyozták. A nemzeti identitás, a szuverenitás, az EU- tagság és a közép-európai országokhoz való viszony együttesen határozza meg azóta is az osztrák politikát.3 Ausztria 1995. évi EU-csatlakozásának és az EU 2004. évi keleti kibővítésének hatásai az osztrák-közép-európai kereskedelemre Ausztria viszonylag későn, csak 1995-ben lett az Európai Unió tagja (Finnországgal és Svédországgal együtt). Az EU-csatlakozás hatásai számos területen pozitívak voltak az alpesi országban: az addig is jelentős összefonódás az EU-országokkal, elsősorban Németországgal, tovább erősödött, főleg a vállalati kapcsolatok, a német tőkeberuházások és a technológiai fejlesztések területén. Az Európai Unióval való pénzügyi kapcsolatok fő jellemzője, hogy Ausztria az Unió 5. leggazdagabb államaként nettó befizetővé vált, de a gazdasági kapcsolatok bővüléséből származó haszna - mind az 1995. évi belépéskor, mind az EU 2004. évi keleti kibővítése nyomán - túlszárnyalta a befizetéseket.4 1995 után a politikai és gazdasági kapcsolatok nemcsak az EU-val élénkültek meg, hanem - hangsúlyosan - Közép-Európával is. Az 1995-2000 közötti időszakban Ausztria összexportja 65%-kal nőtt. A visegrádi országokkal és Szlovéniával viszont ennél gyorsabban bővült a forgalom. Az osztrák kivitel a legnagyobb mértékben (126%-kal) éppen magyar viszonylatban növekedett, míg a cseh exportjuk 73, a szlovák 86, a lengyel 93, a szlovén 72%-kal nőtt. Ausztria a visegrádi térséggel az átlagnál jóval nagyobb mértékben bővítette külkereskedelmét - sőt még a németországi viszonylatnál is jobban. Ugyanezen időszakban az ország összes importja 54%-kal nőtt. Közép-európai szomszédai közül a leggyorsabb (185%-os) növekedést a Magyarországról származó importja mutatta. A Csehországból származó osztrák import megduplázódott (109%-os növekedés), a szlovák import 171, a szlovén 88, s a lengyel is az átlagot meghaladóan, 62%-kal nőtt. Ebben az öt évben tehát az osztrák-magyar kereskedelem növekedése kiemelkedő mértékű volt. Ausztria EU-tagsága nem gátolta, inkább kiteljesítette a kétoldalú kapcsolatok bővítését. Ausztriának a kereskedelmimérleg-többlete is Magyar- országgal szemben volt a legnagyobb a térségbeli országok közül. A 2000-es évek első felében viszont hullámzóan alakult az osztrák-magyar kereskedelem, sőt visszaesés is tapasztalható: 2004-ben abszolút értékben kisebb volt a forgalom, mint 2000-ben, és 2005-ben - Magyarország EU-csatlakozása ellenére - további visszaesés következett be. Ausztria és Magyarország EU-csatlakozását történelmileg viszonylag rövid idő, csak 9 év választotta el. Az EU 2004. évi keleti kibővítésének a kereskedelemre gyakorolt hatásai a 2011-ig terjedő, hosszabb időszakban sokkal differenciáltabb képet mutatnak, a magyar-osztrák forgalom pedig Ausztria közép-európai kereskedelmében a leglassabban bővülő viszonylattá vált: 2011-ben a Magyarországra irányuló osztrák export csak 13%-kal volt több, mint 2004-ben, a magyar szállítások pedig 40%-kal növekedtek.5 4 Külügyi Szemle
