Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 4. szám - MAGYARORSZÁG ÉS SZOMSZÉDAI - Kőrösi István: A magyar-osztrák kapcsolatok fejlődése a rendszerváltás óta, jelenlegi helyzete és kilátásai
A magyar-osztrák kapcsolatok fejlődése a rendszerváltás óta, jelenlegi helyzete és kilátásai Körösi István1 A magyar-osztrák kapcsolatok mindkét ország nemzetközi gazdasági, politikai, kulturális, regionális és EU-beli kapcsolatrendszerében kiemelkedő helyet foglalnak el. Az 1970-es évektől e viszonyt fokozatos kölcsönös nyitás, majd az 1980-as években gyorsuló kiépülés jellemezte. A vasfüggöny 1989. májusi lebontása, az 1989. augusztus 18-19-i soproni páneurópai piknik, majd röviddel később a szeptember 12-i határnyitás új korszak és új minőségű kapcsolatrendszer nyitányát jelentette. A magyarországi rendszerváltás nyomán új alapokra kerültek a magyar-osztrák kapcsolatok is, ami minden téren újraértékeléshez és a kapcsolatok lendületes fejlesztéséhez vezetett a külkereskedelemben, a turizmusban és a kulturális érintkezésben egyaránt. A kapcsolatok rövid idő alatt intenzívebbé és hatékonyabbá váltak, és a külkereskedelmi részesedés az 1990-es évek elején mindkét oldalon a korábbinál jóval magasabb szintre állt be, utána viszont hullámzóan alakult. Az 1989 utáni osztrák identitás fő vonása a normalitás helyreállítása a közép-európai gazdasági, politikai, regionális kooperáció területén egyaránt, ugyanakkor - Kiss J. László kifejezésével élve - „visszatérés a sokszínűséghez", mivel Ausztria északi, keleti, délkeleti szomszédai a történelmi gyökerek alapján és az új helyzet figyelembe vételével szintén új alapokra helyezték régi-új identitásukat.2 A kelet-nyugati szembenállás megszűntével Ausztria a nyugati térség peremállamából ismét a közép-európai centrumba került. Magyarország pedig lebontotta a négy évtizedes elválasztó vasfüggönyt, és a piacgazdaság útjára lépve a gazdasági rendszerkülönbség is megszűnt Ausztria és Magyarország között. Az európai integrációba történt bekapcsolódás, majd 1995 januárjában az EU teljes jogú tagjává válás Ausztria számára az integrációs előnyök mellett annak a lehetőségét is megnyitotta, hogy új regionális központtá váljon. Közép-Európa jellegzetessége a multipolaritás, a sokközpontúság, így Bécs e szerepkörön a 21. században Budapesttel, Prágával, Krakkóval, Ljubljanával osztozik. Ausztria 1995. évi EU-csatlakozása nemcsak az integrációs elkötelezettséget erősítette meg, hanem - ezzel párhuzamosan - hangsúlyozottan vállalták a közép-európai 2012. tél 3
