Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 3. szám - NAGYÍTÓ ALATT: AZERBAJDZSÁN ÉS MIANMAR - Háda Béla: Tábornokok a kereszttűzben - Mianmar az ázsiai hatalmi érdekszférák metszetében
Háda Béla 71 Uo. 72 Egreteau: "India and China Vying for Influence in Burma". 39. o. 73 Az ügyleteknek természetesen vannak nem nyilvános részletei, de általánosságban mintegy 100 közepes és 100 könnyű harckocsiról, 250 páncélozott csapatszállító harcjárműről, két tucat Chengdu F-7M vadászrepülőgépről, haditengerészeti partra szállító járművekről és kb. 5 db hajóról beszélhetünk. L. Bert: i. m. 269-270. o.; „China's Ambitions in Myanmar". 2. o. 74 Patrick Winn: „China's Backyard America's Military Playground". Global Post, http://www . globalpost.com/dispatch/thailand/101029/china-military-hillary-clinton-southeast-asia, 2010. október 29. 75 Bert: i. m. 268. o. 76 „China Slams Burma Sanctions". BBC News, http://news.bbc.co.Uk/2/hi/asia-pacific/3166785.stm , 2003. augusztus 20. 77 The New Light of Myanmar, Vol. 19. No. 38. (2011). 8. o. 78 Uo. 79 „China's Myanmar Dilemma". International Crisis Group Asia Report, No. 177. (2009). 18. o. 80 „China's Myanmar Strategy: Elections, Ethnic Politics and Economics". International Crisis Group Asia Briefing, No. 112. (2010). 2. o. 81 „Beijing Dismantles Tents, Begins Refugee Repatriation to Kokang". AsiaNews.it, http://www . asianews.it/news-en/Beijing-dismantles-tents,-begins-refugee-repatriation-to-Kokang-16205.html. Letöltés ideje: 2011. március 12. 82 „China's Myanmar Strategy...". 3. o. 83 Aung Hla Tun: „China Signs Agreement with Myanmar on Border Stability". Reuters, http:// in.reuters.com/article/2010/06/03/idINIndia-49018520100603, 2010. június 3. 84 „China's Myanmar Dilemma". 10. o. 85 Uo. ll.o. 86 A wa „etnikum" lényegében egy kínai népcsoport, mely a kínai-burmai határtérségben rendezkedett be, fő megélhetési forrását pedig napjainkban a határon átnyúló kereskedelem, illetve jelentős részben az illegális áruk (pl. kábítószer) csempészete jelenti. Soraiból szerveződnek a helyi alvilági életet domináló kínai maffiák is, melyek tevékenységéhez mindkét fővárosban eléggé ambivalensen viszonyulnak. 87 „Burma to Buy Russian MiG Planes". BBC News, http://news.bbc.co.Uk/2/hi/8428148.stm , 2009. december 23. 88 A kínai flotta indiai-óceáni megjelenését is egy ilyen szimbolikus aktustól számítják. 1985 novembere és '86 januárja között egy Luda osztályú romboló tett látogató körutat a térség baráti államainak kikötőiben. John W. Garver: „The Security Dilemma in Sino-Indian Relations". India Review, Vol. 1. No. 4. (2002). 13. o. 89 Lásd: Anthony H. Cordesman - Robert Hammond: „The Military Balance in Asia, 1990-2010. A Quantitative Analysis". Center for Strategic and International Studies, http://csis.org/publication/ military-balance-asia-1990-2010, 2010. szeptember 14.17-23. o.; Hackett (szerk.): The Military Balance 2010. 231-233. o. 90 Lásd pl.: Ronald O'Rourke: „China Naval Modernization: Implications for U.S. Navy Capabilities - Background and Issues for Congress". CRS Report for Congress, 2010. április 9. 91 „Chinese Army Forces Chief Confirms First China Aircraft Carrier". The Telegraph, http://www . telegraph.co.uk/news/worldnews/asia/china/8562953/Chinese-army-forces-chief-confirms-first- China-aircraft-carrier.html, 2011. június 8.; „China's First Aircrafr Carrier Confirmed: Military Official". Want China Times, http://www.wantchinatimes.com/news-subclass-cnt.aspx?id=20110608 000175&cid=1101, 2011. június 8. A hajó egyébiránt a szovjet Kuznyecov osztály torzóban maradt, majd 1998-ban megvásárolt második példányának, a Varjagnak a befejezett változata, mely eleinte várhatóan gyakorlóplatformként „töri az utat" egy majdani, saját gyártmányú kínai repülőgéphordozó flotta számára. 186 Külügyi Szemle
