Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 3. szám - NAGYÍTÓ ALATT: AZERBAJDZSÁN ÉS MIANMAR - Háda Béla: Tábornokok a kereszttűzben - Mianmar az ázsiai hatalmi érdekszférák metszetében
Tábornokok a kereszttűzben - Mianmar szervezetek alkotják a mindenkori központi kormányzat etnikai ellenzékét, időről időre kivonva a nemzetiségi területek egy részét a központ ellenőrzése alól. Lásd bővebben: Timo Kivimäki - Paul Pasch: „The Dynamics of Conflict in the Multiethnic Union of Myanmar. PCIA - Country Conflict- Analysis Study". Friedrich Ebert Stiftung, http://library.fes.de/pdf-files/iez/07808.pdf , 2009. október. 1-98. o. 7 „Burma/Myanmar: How Strong is the Military Regime?". ICG Asia Report, No. 11. (2000). 3. o. 8 Bruce Matthews: „Burma/Myanmar: Government »La Mode« - from SLORC to SPDC: A Change of Public Dress-up and Manner?". The Round Table, No. 349. (1999). 80. o. 9 Erről bővebben: Háda Béla: „Választások és stratégiai útkeresés Mianmarban". NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont Elemzések, No. 6. (2012). http://hhk.uni-nke.hu/downloads/kozpontok/svkk/ Elemzesek/2012/SVKK_Elemzesek_2012_6.pdf. Letöltés ideje: 2012. április 22. 10 Kudo Toshihiro: „New Government in Mianmar: Profiles of Ministers". lde-Jetro, http://www.ide . go.jp/English/Research/Region/Asia/20110726.html, 2011. július 26. 11 „Burma/Myanmar: How Strong is the Military Regime?". 8. o. 12 Robert H. Taylor: „Myanmar: Military Politics and the Prospects for Democratisation". Asian Affairs, Vol. 29. No. 1. (1998). 5. o. 13 Az első adat az északi országrész központjának számító Mandalay-re, míg a második Lashióra vonatkozik. Lásd: David I. Steinberg: „The United States and Its Allies: The Problem of Burma/ Myanmar Policy". Contemporary Southeast Asia, Vol. 29. No. 2. (2007). 221. o. 14 Samart Butkaew: „Burmese Indians: The Forgotten Lives". Burma Issues, Vol. 16. No. 2. (2005). 2-3. o. 15 Igaz, mindketten igyekeznek diverzifikálni beszerzési forrásaikat, ezért Közép-Azsiában, Bangladesben és persze Mianmarban is keresik az alternatív lehetőségeket a kitermelésre, illetve a hálózatok összekötésére. 16 Gurpreet Singh Khurana: „Securing the Maritime Silk Route: Is there a Sino-Indian Confluence?". China and Eurasia Forum Quarterly, Vol. 4. No. 3. (2006). 89-103. o. 17 Uo. 92. o. Az indiai tengeri kereskedelem hozzávetőlegesen 85%-át külföldi társaságok bonyolítják. Lásd: Harsh V. Pant: „India in the Indian Ocean: Growing Mismatch between Ambitions and Capabilities". Pacific Affairs, Vol. 82. No. 2. (2009). 285. o. 18 „India". EIA Country Analysis Briefs, http://205.254.135.7/EMEU/cabs/India/pdf.pdf , 2011. november 21. Részletek: „Energy Statistics 2011". Central Statistics Office, Ministry of Statistics and Programme Implementation, Government of India, http://mospi.nic.in/mospi_new/upload/energy_stats_2011.pdf . Letöltés ideje: 2012. április 12. 19 Donald L. Berlin: „India in the Indian Ocean". Naval War College Review, Vol. 59. No. 2. (2006). 65. o. 20 A Türkmenisztán-Afganisztán-Pakisztán-India (TAPI) vezeték mellett a napjainkban megvalósíthatóbbnak tűnő Irán-Pakisztán-India (IPI) gázvezeték lehet a megoldás az energiahordozó szárazföldi szállítására. Noha a szakértők gyakran szkeptikusan nyilatkoznak a vezetéktervekről, a megvalósítás első szakaszáról az iráni és a pakisztáni fél megállapodásra jutott. A két ország elnöke 2009. május 24-én írta alá a kivitelezésről szóló államközi egyezményt. Minderről lásd: Marie Lall - Iftikhar A. Lodhi: „Political Economy of Iran-Pakistan-India (IPI) Gas Pipeline". Institute of South Asian Studies, Working Paper, No. 26. (2007).; Gal Luft: „Iran-Pakistan Pipeline: Iran's New Economic Lifeline". Journal of Energy Security, http://www.ensec.org/index . php?option=com_content&view=article&id=199:iran-pakistan-pipeline-irans-new-economic- lifeline&catid=96:content&Itemid=345, 2009. június 18.; „Pakistan, Iran Finally Sign Gas Pipeline Accord". Dawn.com, http://www.dawn.com/wps/wcm/connect/dawn-content-library/dawn/news/ business/09-iran-pakistan-sign-gas-pipeline-deal-media-szh-07. Letöltés ideje: 2012. április 12. 21 Du Juan: „Nation Weighs Shipping System for Oil Imports". China Daily Asia Pacific, http://www . chinadailyapac.com/article/nation-weighs-shipping-system-oil-imports, 2012. március 22. A kínai energiamixben a világgazdasági válság kirobbanásának évében (2008) a kőolaj 19%-kal, míg a földgáz 3%-kal részesedett. E két energiahordozó jelentőségének gyors növekedése azonban nem vitatható. Christina Lin: „The New Silk Road - China's Energy Strategy in the Greater Middle 2012. ősz 183
